Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Pléh Csaba: A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggései a magyarban [Relationships between sentence understanding and lingusitic structure in Hungarian] 1

5. táblázat Az életkor és a tőtípus kölcsönhatása az első főnév cselekvőként választására különböző birtokos végződésű főneveknél (Pléh, előkészületben) Kor Azonos Eltérő Nomin. ele 1 Nomin. hátul M-M D-D M-D D-M Nom-M l om-D M-Nom D-Nom 3 év 75 74 69 65 4 év 78 68 69 65 5 év 79 77 82 61 6 év 94 94 95 57 Átlag 86 78 78 62 Összefoglalva tehát, az olyan mondatokkal folytatott kísérletek, ahol az esetrag elhagyható, azt mutatják, hogy a sorrenden alapuló stratégia nagyon erős a nyelv azon „szigeteiben", ahol szinte szükségszerűen erre kell hivatkoznunk, mint a főnevek nyelvtani szerepét hordozó maradék információra. Ezek a mondatok világosan megmutatják, milyen erőssé válhat a sorrenden alapuló stratégia (hasonlítsuk össze az itt kapott százalékokat az esetragos mondatoknál kapott százalékokkal), s egyben azt is mutatják, hogy mi az egyik forrása e stratégia alkalmazásának a magyarban. Egyszerűen az, hogy ha nincs ló, szamár is jó. Nézzük most meg a stratégia alkalmazásának másik forrását: a névlegesen jelen lévő esetrag észlelhetőségének problémáját. A nehezen felismerhető esetek esete Ahogy a nyelvtani bevezetőben a ragozási rendszer áttetszőségével kapcsolatban említettük, az egyik deviációt az áttetszőségtől az okozza, hogy bizonyos végződéseknél bizonyos tövek morfonológiai változásokon mennek át. Több kísérletben észleltük, hogy a magyar morfonológiának ezek a finomságai képezhetik azt az alapvető tényezőt, mely a sorrenden alapuló és az egyéb lehetséges kiegészítő megértési stratégiák kifejlődése mögött áll. E hatásoknak három különböző változata van, de mindegyik 19