Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

(87) alapján azt várnánk, hogy a sok embert hatóköre az S-tól dominált mondatszakasz. Azonban, mint É. Kiss (1984a) állítja, jó okunk van azt feltételezni, hogy a mondatszintű műveletek, többek között a kvantor-értelmezés maximális tartománya S; következésképp egy baloldali diszlokációban, S-on kívül álló kifejezés nem vehet részt bennük saját maga; csak a vele koindexált, S-ben álló üres argumentum képviselheti e folyamatokban. (94)-ben tehát nem a baloldali diszlokációban álló sok embert., hanem a vele koindexált e . összetevő lép hatóköri relációba a i ketten kvantifikált kifejezéssel; ezért értelmezzük a soie embert kifejezést (pontosabban a sok embert . e . lánc alkotta kifejezést) a ketten hatókörén belül állónak. Ha (92c)-t összevetjük (91b)-vel, úgy tűnhet, hogy a két mondat jelentéskülönbsége kettejük intonációs különbségének a következménye. Valójában nem erről van szó; a két mondat szintaktikai szerkezete különbözik, s ez okozza mind az értelmezési, mind az intonációs különbségeket. Vessük össze a (92c) szerkezetét ábrázoló (94)-gyel a (91b) szerkezetét ábrázoló (95)-öt: (95) T " sok embert. ke hívtak meg e. e. 1 J (95)-ben a sok embert az S kategórián belül foglal helyet; így nem alkot külön intonációs kifejezést, s maga vesz részt a hatókör-értelmezésben. A (88a-d) és (92a-d) alatti példák a kvantifikált kifejezések négy alapvető típusát illusztrálták. Ezek a következők: (i) univerzálisan kvantifikált kifejezések (mindenki , mindigf senki, soha, állandóan, teljesen, az is—sel, még ... is—sel akár.. .is -sel módosított kifejezések stb.); (ii) a (vala- és ne-morfémával kezdődő) egzisztenciálisan kvantifikált kifejezések (valami, valahol, némi, néhol stb.); (iii) a pozitívan kvan-34