Nyelvtudományi Közlemények 89. kötet (1987-1988)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Még egyszer a magyar mondat intonációjáról és hangsúlyozásáról [Once more on the intonation and stressing of the Hungarian sentence] 1

csoportjába tartozik, az anyám-mai, városunk -kai, a miniszter -elnök-kel stb. egyetemben, melyek egy adott szituációban való meghatározott referenciájuk következtében előzetes említés nélkül is topikalizálhatók. Például: (28) "Mi történt?" "'Két 'rendőrautó állt meg a ház előtt." A (10)-es kifejezés fókusz szabályból, akár a Selkirk javasolta (a) megfogalmazásból, akár az általam a magyarra javasolt (b) verzióból, az következik, hogy ha az F-ben álló összetevő szabad határozó, akkor csak maga funkcionálhat kommunikációs fókuszként; S-hoz és S-hoz nem rendelhető f jegy. Egy F-ben álló szabad határozó tehát csak kontrasztív, másként szűk fókuszként interpretálható. E predikció is teljesül: például (29) csak a (30a) kontextusban adekvát, a (30b) és (30c) kontextusban nem: (29) [gPéter [g [p

»

miattam] [gkéste le a pécsi gyorsot]]] (30a) "Ki miatt/miért késte le Péter a pécsi gyorsot?" "Péter 'miattam késte le a pécsi gyorsot." (30b) "Mi történt Péterrel?" *"Péter 'miattam késte le a pécsi gyorsot." (30c) "Mi történt?" *"Péter 'miattam késte le a pécsi gyorsot." íme egy másik példa: (31) £sA pécsi gyors [g fpreggel 'kilenckor] [„siklott ki]]] (32a) "Hánykor siklott ki a pécsi gyors?" "A pécsi gyors reggel 'kilenckor siklott ki." (32b) "Mi történt a pécsi gyorssal?" *"A pécsi gyors reggel 'kilenckor siklott ki." (32c) "Mi történt?" *"A pécsi gyors reggel 'kilenckor siklott ki." Azt az esetet is vizsgáljuk meg, amikor az F-ben több elemű kifejezés áll, s összetevői közül csak egy visel magassági nyomatékot. Például: 15