Nyelvtudományi Közlemények 88. kötet (1986)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A modalitás fogalmáról [On the Notion of Modality] 3

26 KIEFER FERENC Ez viszont ellentmond korábbi feltételezésünknek, hogy ti. (a) a mondatok modális alapértékét meghatározó operátoroknak a hatókörük a legtágabb, és hogy (b) a Deci operátor csak azoknak a mondatoknak a szemantikai szerkezetében szerepelhet, amelyekben más attitudinális operátor nem fordul elő. Emlékeztetünk azonban arra, hogy korábbi megállapításaink a nem faktív attitudinális operátorokkal kapcsolatban tett megfigyeléseinken alapultak. A faktív attitűdök operátorai másképp viselkednek: egyrészt a Deci operátorral együtt fordulnak elő, másrészt a faktív attitudinális operátor hatóköre mindig tágabb a Deci operátor hatókörénél. A kép azonban még mindig nem teljes. Ha tovább bogozzuk ugyanis a kérdést, akkor olyan mondatokat is találunk, amelyekben egy faktív és egy nem faktív attitudinális operátor szerepel. Vö. (64) (a) Sajnos Pisti valószínűleg beteg. (b) Szerencsére Pisti valószínűleg már egészséges. A szkópusz-viszonyok eléggé nyilvánvalóak: (64) (a)-ban először a „valószínűleg"-nek megfelelő operátor módosítja a 'Pisti beteg' kijelentéstartalmat, majd az eredményt a ,,sajnos"-nak megfelelő operátor értékeli. Ugyanez vonatkozik — mutatis mutandis — a (64) (b) mondatra. Vagyis : a nem faktív attitudinális operátorok hatóköre szűkebb, mint a faktív attitudinális operátoroké. Ezekben az esetekben a ,,valószínűleg"-nek megfelelő attitudinális operátor, a VALÓSZÍNŰLEG, a Deci helyét foglalja el a (63) (a)-(b) formulákban. A felkiáltó mondatokban nem szerepelhet nem faktív attitudinális operátor, hiszen a következő mondatok elfogadhatatlanok. (65) (a) Jé, Pisti valószínűleg tanul ! (b) Jé, Pisti biztosan megbukott ! Ez arra enged következtetni, hogy a SAJNOS, SZERENCSÉRE és Ex szemantikai szerkezete mégsem teljesen azonos. Amíg ugyanis az Ex megköveteli a Deci jelenlétét, addig a SAJNOS és a SZERENCSERE egy másik attitudinális operátort igényel, amely lehet vagy a Deci, vagy egy nem faktív attitudinális operátor. Ez viszont azt jelenti, hogy a SAJNOS és SZERENCSÉRE típusú operátorok szemantikai jellemzésében egy változót kell feltételeznünk. Tehát (66) (a) (SAJNOS, p') = (SAJNÁLAT, (X, p')) (b) (SZERENCSÉRE, p) = (SZERENCSÉS, (X, p')) A SAJNOS és a SZERENCSÉRE csak akkor faktív, ha X helyébe a Deci kerül. A faktív és a nem faktív beszélői attitűdök között tehát lényeges különbségeket tapasztaltunk. A nem faktív beszélői attitűdök megváltoztatják a kijelentéstartalomnak a valósághoz való viszonyát, azt juttatják kifejezésre, hogy mennyire biztos vagy bizonytalan egy tényállás fennállása, hogy a beszélő mennyire tartja valószínűnek a tényállás fennállását. A faktív beszélői attitűdök ezzel szemben nem a kijelentéstartalomnak a valósághoz való viszonyát minősítik, hanem a beszélőnek a valósághoz való viszony szempontjából már értékelt (igaz kijelentés, valószínűleg igaz kijelentés, talán igaz kijelentés