Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Honti László: Széljegyzetek instabil tövű igéink történetéhez [Randbemerkungen zur Geschichte der ungarischen Verben mit instabilem Stamm] 49

INSTABIL TÖVŰ IGÉINK 51 1.1. Úgy hiszem, megszívlelendő tanulsággal jár ezen igéink obi-ugor megfelelőinek tőtani viselkedését alaposabban is szemügyre venni. Első látásra a tanulságok tán túlságosan is soványnak ígérkezhetnek, hiszen mindössze hármójuk (eszik, iszik, vesz/visz) esetében tud az etimológiai irodalom vogul és osztják megfelelőkről. Sőt, én az iszik megfelelőiül ajánlott vog, TJ äj-, FK P AL äj- <r*> äj-, Szo. aj-, ?osztj. Vj. jani-, Trj. jent-, PN jani-y Kaz. jans-, 0 jené- idetartozását nem is látom hangtanilag kellően megalapozottnak : a fi.'4\iio- r*w m. i-, iv-, i-s%- stb. típusú igék vogul megfelelőire az jellemző, hogy azs*múltidő-jel előtt mindig magánhangzós tőváltozat sze-, repel, márpedig a; fenti v^Ogul igének nincs ä- stb. tőváltozata, hanem csak äj- stb. ; ehhez képest a szókezdő j hiánya a vogulban (MSzFE 2 : 329) igazán elhanyagolható probléma•; az osztják szó előtti kérdőjelet az MSzFE (2 : 330) azzal indokolja, hogy nem tudni, nt, né (< *né) eleme képző-e ; ilyen képzőről azonban Gerhard Ganschownak (München) az osztják igeképzőket viszonylag jól feltérképező munkája (Ganschow 1965) nem tud. Megjegyzendő még, hogy az osztják etimológiai szótár szerzői a két obi-ugor szó összetartozását veszik biztosra, de finnugor kapcsolataikat illetően szkeptikusak (Wolfgang Steinitz- Gert Sauer, DEWOS 384). Fennmaradt három igénk obi-ugor megfelelői: 1. eszik ~ vog. *ÜT ~ Hiy- *>+• Haj-: TJ tím, AK FKP tëm, Szo.; têydm (•< Hîy-dm) 'eszem', TJ ti, AK tëy, tiy, FK tiy, P tij, Szo. tëy (< Hï^0) 'eszik', TJ tís, AK P Szo. tes (< Hi-s) 'evett', TJ tâjdn, AK FK tőjdn, P täjdn, Szo. täjen .(<. Haj-dn) 'egyél' W osztj. *AÍ-/*AÜ- ~> *AÍy-l?A'iiy-: V lildtn, Trj. AÍAdm, DN tetdm, Kaz. AeAdm, O lildm (< *AÍ-l-dm) 'eszem', V lisdm, Trj. Aisdm, Kaz. Aesdm, O lisdm (< *AÍ-s-dm) 'ettem', V. liydm, Trj. AÍyQ9m,

DN tewdm (<*AÍy-0-9m ~ *AÜy-0-dm) ua., V liyä, Trj. AÍy0a,

DN tewa, Kaz. Aewa, O liwa (< *AÍy-a ~ *AŰy-a) 'egyél' ; vö. fi. syö-, é. söö-, süü- < FU *sewe- vagy *seye- (MSzFE 1 : 164—165), *seve- (Itkonen 1949. 46). 2. vesz, visz -~ vog. *wï- ~ *v)ïy- **•*> *waj- ^ osztj. *wë- ~ wëj-; vö. fi. vie-, é. mi-, rnyj. wä-, vê-, lp. D wijke-, wiike- < FU *w«£e- (MSzFE 3 : 694 — 695), *v*fee- (Itkonen 1949. 6), ÜL Ug. *^eyS- (MSzFE 3 : 687-688). Az obi-ugor nyelvekben vannak további ilyen instabil igetövek (csak az esetleges magyar és finnségi megfelelőket idézem) : • 3. vog. *j$* ~ *j%y0

- ~ *jaj- ( > É ji- ~ juw-[ ! ] ~ jaj-) <~ osztj. *jë-j*jo- ~ *jëy-/*joy-; vö. m. jő, jön, ?fi. é. jää- < Ug. ?FU *j8ns- (MSzFE 2 : 340—341). A finn és észt szó ('bleiben') idekapcsolását jelentéstani szempontból még kérdőjellel sem tartom elfogadhatónak. Mivel az obi-ugor szók kétség kívül az instabil tövű igék közé tartoznak, amelyek szemivokalisat ugor kori interyokális *y feltevésével értelmezhetjük, az ugor alapalakot én *j8ysformában rekonstruálom. 4. vog. *Zí- ~ *lïy- ~ Háj-; vö. m. lő, fi. lyö-, é. löö-, lüu- < FU Hewe(MSzFE 2 : 408—409), Heve- (Itkonen 1949. 46). 5. vog. *mï- ~ *mïy- ~ *mäj- ~ osztj. *më- ~ *mëj-; vö. fi. myy-, myö-, é. müü- 'elad' < U *meke- (vö. Itkonen 1949. 3, 6, 47). 6. osztj. *nû- ~ *nüy-; vö. vog. *niyl-, m. néz, fi. näke-, é. nage- (MSzFE 3: 470). 7. osztj. Hu- ~ Huy-; vö. vog. Hűl-, fi. tuo-, é. too-, tuo- 'hoz' < FU Höke- (SKES V, 1404). 8. vog. *wí- <v *wiy- ~ *wäj- <-v osztj. *«ra- ~ *wuj-; vö. m. óv, R d, ósz < Ug. *«>«;3-" (MSzFE 3 : 508—509). Az MSzFE — Matti Liimola nyomán 4*