Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Szíj Enikő: A Kalevala és a magyarok [The Kalevala and the Hungarians] 399

A KALEVALA ÉS A MAGYAROK 405 valának köszönhető az első finn—magyar tudományos vita is: Hunfalvy folytatta 1872-től a finn sajtóban a neves finn kutatóval, Ahlqvisttel az azóta is sokat vitatott alliterációról.27

A finnisták programja teljesülőben volt, készült Barna Ferdinánd Kalevala-fordítása. Oskar Blomstedt lelkesen írta 1870-ben Hunfalvynak: ,,. . . és végül szerencsét kívánhatok ahhoz hogy a fennománia önöknél minden bizonnyal győzedelmeskedik, mihelyst Barna barátunk ravasz csapdáit felállítja. A turkománok belepusztulnak."28 Barna Ferdinánd ,,ravasz csapdái", tehát az első teljes magyar Kalevala 1871-ben jelent meg.29

Jellemző módon a szakma kritikájaként az a Budenznek tulajdonított szójáték terjedt el és él ma is róla a köztudatban, hogy az csak Barnevala,30

s el szokás felejteni, hogy mindaddig, amíg Vikár Béla fordítása31 kirja on silloisen sihteerin sanomattomasta huolimattomuudesta jäänyt lähettämättä. Se on nyt minulla ja minä tuon sen kanssani Veljele [sic !]" (A. Ahlqvistin kirjeet. Kielimiehen ja kaukomatkailijan viestejä 1845—1889. SKS Toim. 374. Jyväskylä 1982. 84. levél, 104—105; 105.) A levelezésből nem derül ki, Ahlqvist megkapta-e a saját értesítését — szintén 1859. évi — taggá választásáról. 27 Yrjö Wichmann (3. jegyzet i. m. 409—410) szerint Hunfalvy Pál 1874. dec. 31-én kapta meg Ahlqvistnek a Kieletär 6. füzetében megjelent cikkét: ,,Lisää alkusoinnun suomalais-ugrilaisesta alkuperäisyydestä. II. Kirje Kielettären toimittajalta Herra Paavali Hunfalvylle Pestissä" joka oli jatkoa Ahlqvistin ja Hunfalvyn väliseen, tunnettuun väittelyyn alkusoinnun „altaisesta alkuperäisyydestä". Hunfalvy aloitti jo matkakertomusteoksessaan Utazás a Balt-tenger vidékein. Pest 1871. II. 225—232 . . .". A vita a Kieletär-ben folyt, de Hunfalvy nem ért rá, más vitatárgy akadt, az Ukkon-pohár (1. Értekezések a nyelv és széptudományok köréből 8(1879): 6; 1. még Kandra Kabos, 37. jegyzet i. m.). 28 „. . .

Lopuksi saan toivottaa onnea siihen, että fennománia Teilläkin toivottavasti pääsee valloilleen, jahka Barna ystävän kavalat ansat tulevat viritetyksi. Turcomanit sitä vastoin pereant !" (Oskar Blomstedt Budenz Józsefnek 1870. július 18-án. L. 23. jegyzet i. m. 107.) 29 Kalevala.

A finnek nemzeti eposza. Az eredetiből fordította Barna Ferdinánd, Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtári őr és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Magyar Tud. Akadémia költségén. Pesten. Nyomatott az ,,Athenaeum" nyomdájában. 1871. I—XV -f- 1—336 1.; Weöres Gyula, Ferdinand Barna, Kalevalán unkarintaja ja kansatieteen tutkija. KSV 42(1962): 145—154; 145: „Unkarinnoa oli jo suurin piirtein valmis 1865. Silloin kääntäjä kirjoitti heikolla suomenkielen taidollaan August Ahlqvistille pyytäen häneltä selitystä . . ."; A helsinki Kirjallinen Kuukauslehti 1872-ben (30—34) közreadta Barna előszavát a Kalevala-fordításhoz : Ote Ferdinand Barnán esipuheesta Kalevalán käännökseensä. 30 Vikár Béla,

A Kalevalától a Párducbőrös lovagig. Magyar Néprokonsági Szemle 25/1: 31 — 35; 32. Budapest 1942. ápr. Vikár itt is, mint máshol is, mindig Budenznek tulajdonítja a szójátékot, de nem lehetetlen, hogy Budenz is másoktól idézgette, vö. 23. jegyzet i. m. 108—109, Budenz József levele Oskar Blomstedtnek 1870. november 20-án: ,,Freund Barna yhä vaan Kalevaloitsee; mein freund vom Ofener Sarnassus [kiem. — B. JA der verseschmied (runon-seppä) Lindner trägt sich mit dem plane, ihn unter dem titel 'Barnevala, finn hősköltemény' zu [109:] besingen. Der tag, an dem seine Kalevalaübersetzung, von der Sie einige probebogen erhalten, im drucke vollendet sein wird, darf einer würdigen feier nicht entbehren. Es wäre ausgezeichnet, wenn wir ihn da mit einem kleinen finnischen carmen überraschen könnten, das würde ihn gar sehr glücklich machen. Schicken Sie mir doch ein solches, etwa bis ende December." Oskar Blomstedt rossz verselőnek tartotta magát (1871. jan. 27-én kelt levele, uott 109—111) és mást megkérni aligha tudott, mert pár hétre rá meghalt. — Lindner Ernőről 1. Vikár Béla, Lindner Ernő Petőfi fordító emlékezete [születésének századik évfordulójára]. MTAKMs. 5203/11/8 L. még Szinnyei, Magyar írók . . . , ott további irodalom. 31 Kalevala.

A finn eredetiből fordította Vikár Béla. Budapest. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. 1909. V—XVI. old. Előbeszéd [Budapest, 1908. Őszhő 25. Vikár Béla], 1—352. old. 1—50. ének, 353—354. old. Szótár. Gróf Kuun Géza emlékének. — Ez volt a Vikár-féle Kalevala első kiadása. „Második, jubileumi kiadás" — ez olvasható az 1935-ös kiadás belső címlapján. A harmadik kiadás tiszteletére a La Fontaine 8*