Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Molnár Ilona: A nyelv értékeinek kérdéséhez [On Value in Language] 3

A NYELV ÉRTÉKEINEK KÉRDÉSÉHEZ 35 Vilmos (szerk.), Kultúra és szemiotika. Akadémiai Kiadó, Budapest 117—131 [1970] SZABÓ MIKLÓS (1983), Magyar nemzetfelfogások a 20. század első felében. Mozgó Világ 4: 50—60 SZABOLCSI MIKLÓS (szerk.) (1965), A magyar irodalom története 1905-től 1919-ig. In: Sőtér István (főszerk.), A magyar irodalom története V. Akadémiai Kiadó, Budapest SZABOLCSI MIKLÓS (szerk.) (1966), A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. In: Sőtér István (főszerk.), A magyar irodalom története VI. Akadémiai Kiadó, Budapest SZENDE TAMÁS (1979), A szó válsága. Budapest SZÉPE GYÖRGY (1964), Punya Sloka Ray: Language standardisation. Studies in prescriptive Linguistics. Nyr. 88: 326—334 SZÉPE GYÖRGY (szerk.) (1979), Az anyanyelvi oktatás korszerűsítéséért. Szakvélemények, javaslatok2

. Tankönyvkiadó, Budapest Szűcs JENŐ (1970), A nemzet historikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge. Hozzászólás egy vitához. Értekezések a történeti tudományok köréből 51. Akadémiai Kiadó, Budapest TERTS ISTVÁN (1981), A nyelvtudománytörténet mint szakma. ÁNyT 13: 195—206 TOMPA JÓZSEF (szerk.) (1961—1962), A mai magyar nyelv rendszere I—II. Akadémiai Kiadó, Budapest TŐKEI FERENC (1977), A társadalmi formák marxista elméletének néhány kérdése. Kossuth, Budapest VITÁNYI IVÁN (1982), A kulturális fejlődés és a kulturális politika tipológiája. Valóság 5: 1—22 VOIGT VILMOS (1982), Ujabb vizsgálatok a kultúra nyelvi formái köréből. ÁNyT 14: 143—158 On Value in Language Traditions and Rational Tendencies in Hungárián Syntax by ILONA MOLNÁR The axiologieal counterpart of the most typical paradigm(s) in twentieth-century linguistics is a view of language as a non-value system. Furthermore, the notion of 'value', as used in connection with language, may appear to be unwanted or unscientific, due to the historical fact that nationalistic, superioristic, and oppressive idéologies hâve often created or adopted value judgements of a linguistic nature. This paper, relying on the re8ults of present-day sociology and a number of important points previously made in linguistic philosophy (by Lukács, Bakhtin, and Rossi-Landi), argues that language as a whole, as well as linguistic units, processes, etc., necessarily hâve value properties, but the issue is not to be seen in terms of the "national problem" but rather in those of the Marxian theory of the value of labour. Thus, language is similar to any other social product in that it represents value ; its structural and value properties are not independent of each other ; rather, structural properties must meet certain conditions, needs, and demands, and will undergo changes as made necessary by the latter. A methodological conséquence of that claim is that its justification is primarily to be provided within linguistics : you should arrive at a more adéquate description of language if you take its value properties into considération. The three sections of this paper pro vide the outlines of a theory of linguistic value, a critical évaluation of — sometimes conflicting — views of various divisions and trends in Hungárián culture about linguistic values in Hungárián, and an analysis, in those terms, of certain actual tendencies in Hungárián syntax, respectively. — The inhérent connection between language and the category of value is based upon the fact that existential catégories and concepts of social theory applicable to language (the author analyzes concepts like 'society', 'labour—object of* labour—instrument of labour', and 'progress') are interdependent with that of 'value'. (Linguistic development can consistently be interpreted in terms of the Marxian theory of the development of matter. That theory daims that material Systems do not develop in isolation, therefore development cannot be reduced to any single form of existence, such as simplification or complication. 3*