Nyelvtudományi Közlemények 87. kötet (1985)

Tanulmányok - Molnár Ilona: A nyelv értékeinek kérdéséhez [On Value in Language] 3

A NYELV ÉJITEKÉINEK. KÉKDÉSÉHEZ 33 Iodés konkrét útjai és formái „per definitionem" nem határozhatók meg előre. Egyebek között nem jósolhatjuk meg, milyen nyelvi alakzatokat fognak az emberek a jövőben racionálisnak tartani és racionálisként létrehozni. Igazolhatónak látszik azonban, ha — B. Bernstein fogalmait továbbgondolva— a jelenlegi „kidolgozott kódokat" partikulárisnak tekintjük az emberiség egy későbbi nyelvállapotához képest. Feltehető, hogy a társadalmi fejlődés során 1) a nyelvek közelednek egymáshoz; 2) a nyelvi kód és az érvényes valóságismeret közötti távolság csökken, beleértve a metaforikus mechanizmusok módosulását is. MOLNÁR ILONA Irodalom ÁGH ATTILA (1968), Az érték problémája és az emberi tevékenység. Kritika. 12: 24—32 BABITS MIHÁLY (1981 [1939]*), A magyar jellemről. Gondolkodó Magyarok. Magvető, Budapest BAHTYIN, M. M. (1976 [1929—1974]), A szó esztétikája. Gondolat, Budapest BALÁZS JÁNOS (1980), Magyar deákság. Anyanyelvünk és az európai nyelvi modell. Magvető, Budapest BÁRCZI GÉZA (1963), A magyar nyelv életrajza. Gondolat, Budapest BERNSTEIN, B. B. (1974), Social class, language and socialisation. In: T. A. Sebeok (szerk.), Current Trends in Linguistics. 12. kötet. Mouton, 1545—1562 CZIGÁNY LÓRÁNT (1974), Az úgynevezett „magyarosság" (Stíluskategória vagy politikai koncepció?). In: Imre Samu—Szathmári István—Szűts László (szerk.), Jelentéstan és stilisztika. NytudÉrt. 83: 109—113 EÖRSI ISTVÁN (1965), A fordító utószava. In: Lukács György 1965. 2: 811—814 FÓNAGY IVÁN (1974), Füst Milán: Öregség. Dallamfejtés. Akadémiai Kiadó, Budapest FÓRIS KAROLA (1974), Nyelvi érték és poétikai érték. In: Imre Samu—Szathmári István—Szűts László (szerk.), Jelentéstan és stilisztika. NytudÉrt. 83: 137—143 GREENBERG, J. H. (1974), A nyelv és az evolúció elmélete. In: Papp Mária (szerk.), A nyelv keletkezése. Kossuth, Budapest 69—83 [1957] GRÉTSY LÁSZLÓ (szerk.) (1976), Mai magyar nyelvünk. Akadémiai Kiadó, Budapest GRÉTSY LÁSZLÓ—KÓVALOVSZKY MIKLÓS (szerk.) (1980), Nyelvművelő Kézikönyv I., Akadémiai Kiadó, Budapest GYURÁCZ FERENC, Otthonosság és bujdosás. Veres Péter és az ötvenes évek. Kortárs 1984, 3: 465—470 HANKISS ELEMÉR (1977), Érték és társadalom. Tanulmányok az órtékszoeiológia köréből. Magvető, Budapest HANKISS ELEMÉR—MANCHIN RÓBERT—FÜSTÖS LÁSZLÓ—SZAKOLCZAI ÁRPÁD (1982), Kényszerpályán? A magyar társadalom értékrendszerének alakulása 1930 és 1980 között I—II. Értékszociológiai tanulmányok. Az MTA Szociológiai Kutató Intézete kiadványa. Budapest HUNYADI LÁSZLÓ (1981), A nyelvi polaritás kifejezése a magyarban. Kandidátusi értekezés HUSZÁR TIBOR (1982), Nemzetlót—nemzettudat. Valóság 7: 48—62 ILLYÉS GYULA (1960), Eluard magyarul. Paul Eluard versei. Magyar Helikon, Budapest 313—329 ILLYÉS GYULA (1975), Iránytűvel 1—2. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest IMPLOM JÓZSEF (1968), Szerénykedés feltételes módban. Nyr. 92: 283—286 IZSÁK JÓZSEF (1982), Illyés Gyula költői világképe 1920—1950. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest JACKENDOFF, PV. (1978), Grammar as Evidence for Conceptual Structure. In: M. Halle—J. BRESNEN—G. A. MILLER (szerk.), Linguistic Theory and Psychological Reality. MIT, 201—228 JUHÁSZ GYULA (1983), Uralkodó eszmék Magyarországon 1939—1944. Kossuth, Budapest * Szögletes zárójelben a mű első vagy fordítások esetében eredeti megjelenésének éve áll. 3 Nyelvtudományi Közlemények 87/1.