Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)
Tanulmányok - Szij Enikő: A korkülönbség kifejeződése a finnugor nyelvek rokonságneveiben III. [cirill] 37
A KORKÜLÖNBSÉG A FINNUGOR NYELVEK ROKONSÁGNEVEIBEN 43 8.6. Az elmondottak meggyőzően tanúskodnak arról, hogy a finnugor nyelvekben a kor nyelvi megkülönböztetésének számos útja-módja van. A kornak kétségtelenül nagy a szerepe, és ez nem azonos módon fejeződik ki még az egészen közeli rokonnyelvekben sem. A lapp most is „különc", a baltifinn nyelvek ma már nagyon monotonnak tűnnek, miként a mai zűrjén is. A volgaiak, a votják (különösen a déli és a kámántúli nyelvjárások) és az obi-ugor nyelvek viszont sokféleségükkel alkotnak egy csoportot, de ezen túl (vagy belül) már sokban különböznek. Az obi-ugorokra például inkább a birtokos jelzős összetételek, a többire inkább a kijelölő jelzős szerkezetek a jellemzőek. A magyar szinte a szemünk láttára szegényedett el, de egykori gazdagságáról a terjedelmes szakirodalom tanúskodik. A kor nyilvántartása szempontjából a lapp nagy mértékben emlékeztet egyes szamojéd nyelvek, ill. nyelvjárások, pl. a Malája Zemlja-i nyenyec rokonságnév-rendszerre.23 9. Történtek kísérletek a kornak és a nemnek, a rokonsági rendszerek ezen állandó, a természettől adott jellemzőinek egymástól elszigetelt vizsgálatára, azonban számos finnugor példa is bizonyítja az igazságot, miszerint "egy adott rokonsági rendszer különböző jellemvonásai kölcsönösen összefüggenek".24 Az igyekezet a kor és a nem elhatárolására e^y-egy kísérlet erejéig mégsem fölösleges, s még akkor sem lenne az, ha mást nem okulnánk belőle, mint hogy az un. józan észre és a logikára hivatkozni a rokonságnévkutatásban felettébb kockázatos. M. Ja. Nyemirovszkij, aki csak a nemet vizsgálta, úgy találta, hogy a rokonságnevek egy része nem utal a nemre (vannak „ceKcyajibHbie H aceKcyajibHbie TepMHHbi").25 Megállapítása a finnugor rokonságnevekre is érvényes. Feltehető a kérdés : vannak-e olyan rokonságnevek, amelyek nem utalnak a korra ? Sőt, a kérdést lehet cifrázni : vannak-e „nemtelen", de korra utaló, és „kortalan", de nemre utaló terminusok. „Nemtelen" (tehát férfit is, nőt is jelentő) terminusok a ±1 korosztályon túl fordulnak elő, kortalanokat viszont nem találni, a terminusok mindegyike a kormegkülönböztetés három típusának valamelyikét képviseli. A kormegkülönböztetés első (csak nemzedékbe soroló) típusát képviselik az indoeurópai rokonságnevek, amelyek szerkezeti-szemantikai sajátosságaikat illetően nem különböznek az egyeneságon az uráli és az altáji nyelvek hasonló rokonságneveitől, ugyanúgy megfigyelhető pl. a jelzők szimmetriája (angol grandparents (G+2 ) — grandchildren (G+2 )) vagy az antonimák használata (fr. grand père (G+2) — petit fils (G-2)) stb.26 Az alapvető különbség az indoeurópai és az uráli, altáji rokonságrendszerek között az oldalágon mutatkozik meg : az uráliak és az altajiak az oldalágon a kormegkülönböztetés második és harmadik típusát is, és főleg ezeket képviselik. További kutatásra vár 22 L. 20. jegyzet, 274. 23 Szíj Enikő, A kor és a nem kifejeződése a Malája Zemlja-i nyenyec rokonságnevekben. — Uralisztikai tanulmányok. Budapest 1983. 383—391. 24 A. R. Radeliffe-Brown, A rokonsági rendszerek vizsgálata. Szociológiai Füzetek 1. Budapest 1971. 45 — 89; 50. 25 M. H. HeMHpoBCKHÍi, CnocoÖM oöpa30BaHHH nojia B jßbwax MHpa. — IlaMíroi axafle-MHKa H. H. Mappa. MocKBa — JleHHHXpafl 1938.196—225. L. mégT. T. riep<}>HJibeBa, 06pa3o-BaHHe HMeH cymecTBHTejibHbix, oGoaHaiaiQiHHX nojioB03pacTHbie pa3JiH4HH B Ha3Bamííix JIHÜ, H >KHB0THbix (Ha MaTepHajie HeHeiíKoro H3biKa). — 5febiKH Hapo^OB CHÖHPH. Bbin. 3. KeiwepoBo 1980 (1979). 109-119. 26 Carl Darling Buck, A Dictionary of Selected Synonyms in the Principal Indo-European Languages. A Contribution to History of Ideas. Chicago—London 1949. A második fejezet.
