Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)

Tanulmányok - Szij Enikő: A korkülönbség kifejeződése a finnugor nyelvek rokonságneveiben III. [cirill] 37

A KORKÜLÖNBSÉG A FINNUGOR NYELVEK ROKONSÁGNEVEIBEN 41 5. A testvéreket (általában), a fiatalabb testvéreket jelentő szavak pedig különösképpen, változatlan tőalakban, kicsinyítőképzővel hivatalos személynévvé és becenévvé válhatnak, pl. f. véli 'fiútestvér' — Veli-Mikko '(kéttagú finn férfinév)' ; f. siukku 'tkp. Hugi', m. Hugi, öcsi stb.18 8.2. Arra, hogy a toldalékkal ellátott oldalági rokonságnév más korú rokont jelent mint a toldalék nélküli, már említettük a lapp példákat. A baltifinn nyelvekben a 'fiútestvér', 'lánytestvér' jelentésű szavak különféle kicsinyítőképző változatai nem az irodalmi nyelvben, nem az egész nyelvterületen, hanem csak a helyi szóhasználatban, ,,kistáji elterjedésben", és a „családi zsargon"-ban kor szerinti különbségre utalnak. A votjákból is lehet példát említeni : apaj 'néném', apók 'húgom, hugicám'.19 8.3. A birtokos jelzős szóösszetétel mint megnevezési típus az egyenesági rokonság körében nagyon fontos helyet tölt be (1. 6.3.), s miként láttuk, a birtokos jelzős szerkezet terminus- és/vagy körülírásvolta vitatható (1. 6.5.). Az oldalági rokonok körében használatuk szintén az obi-ugor nyelvekre jellemző. Mivel az adatok ellentmondóak, csak feltételezhetjük, hogy csak nemzedékbe sorolásra alkalmasak, annak ellenére, hogy a birtokos jelző szerepét pl. idősebb vagy fiatalabb testvéreket is jelentő osztályozó terminusok töltik be, pl. osztj. Vj. (Lukina) aïi(m)pày 'cbiH CTapiuero 6paTa' ät'i 'cTapuiHH 6paT, MJiaAUMH 6paT ónja, CHH Mnaßiiiero öpaTa ónja (crapiiie 3ro), CHH CTapmeM cecTpbi MaTepn (crapiiie 3ro), CHH MJiaAiueM cecTpbi MaTepn (cTapuie 3ro), MJiaAUMH 6paT MaTepn, CMH MJiaAiiiero 6paTa MaTepn' päy 'CMH, nacbiHOK (TaioKe MajibqnK, napeHb)'20 8.4. Oldalági rokon korára utalhat minőségjelző, amelyet a 6.4. pontban elmondottak értelmében az oldalágon is kijelölő jelzőnek kell tekinteni. Tehát a korra utalhat 1. kijelölő jelző és ennek hiánya (afféle zérólexéma), pl. mai m. bátyámnagybátyám ; 2. kijelölő jelző és antonimája, pl. 'nagy'—'kicsi', 'nagy'—'fiatal', valamint ennek és az 1. pontban említett változatnak a sora, pl. hogy erre a két tanulságos cikkre felhívta a figyelmemet. B. H. LjHHilHyc, BonpoCbi STHMO-jiorHH TepMHHOB poßCTBa H CBoftcTBa y TyHryco-Manbq^cypcKHx HapcmoB. — ^febiKH H <J)OJIBKJiop HapoßOB Kpafinero Cesepa. JleHHHrpaA 1965. 209—227. Uő., AjrraficKHe TepMHHbi pofl-CTBa H npoÖJieiwa HX STHMOJiornn. Sprache, Geschichte und Kultur der altaischen Völker. Berlin 1974. 169 — 174.; Finnugor példa is akad, 1. A. C. CnAOpOB, TepMHHH po^CTBa y KOMH. — JlHHrBHCTHHeCKHH CÖOpHHK. Bbln. 2. CbIKTbIBKap 1952. 62—67.J «BHyTpeHHflfl (J)JieKCHH, lepe^oßaHHe ryÖHbix o vi y nojiynHJia 3Ha<4eHne rpaMMaTH^ecKoro po^a» (65) — yn ~ OH 'cTapuiHÎi (-an)', 'ôûjibiuon' (64). 18 R. E. Nirvi, Synonyymitutkimuksia sukulaisnimistön alalta. Suomi 106/1. Helsinki 1952. külön fejezetben; H. Ojansuu, Siukku, sisko, veikko, eukko ja kave. Vir. 1910: 141-144. 19 L. a 14. sz. jegyzet. 20 H. B. JlyKHHa, Vl3MeneiiviH B TepMHHOJiorHH poACTBa BacioraHCKHx xam-OB. COY 11: 271 - 275; 274.