Nyelvtudományi Közlemények 86. kötet (1984)
Tanulmányok - Gósy Mária: A beszédmegértés kezdetei [The Beginnings of Speech Perception] 23
A BESZÉDMEGÉRTÉS KEZDETEI 31 nőttéhez hasonlóra kellene alakítani —, ami motoros korlátainál fogva nem is sikerülne neki. A következő fokon ugyancsak kétféle reprezentáció létezik, a gyermek ejtése szerinti és a felnőtté, vagyis a környezet ejtésének megfelelő. A kettő viszonya azonban változáson ment át a korábbi fokozathoz képest. A gyermek minden esetben a felnőtt ejtése alapján végzi el a feldolgozást, a sajátját csak akkor hívja elő, ha az nem áll szemben a felnőttével. Más megfogalmazásban : a kétféle reprezentációt csak akkor felelteti meg a gyermek ugyanannak a szemantikai tartalomnak, ha a megfelelés egyértelmű, s a felnőtt nyelvi készletben más szemantikai tartalomnak saját ejtése nem feleltethető meg. Angol anyanyelvű gyermektől megkérdezték, hogy mi az a [s9:t] (shirt 'ing'). A gyermek magától értetődően rámutatott a kérdéses tárgyra, noha ennek helyes ejtése: [Jo:t], ámde [s9:t] hangalakú jelentés az angol nyelvben nincsen, tehát a kétféle reprezentáció csak egyetlen szemantikai tartalmat idézhet fel. Ugyanakkor, amikor ettől a kisgyerektől megkérdezték, hogy mi az a [sip] (sip 'kortyol'), csak az igét volt hajlandó felismerni és semmiképpen sem a hajó tárgyat, amelynek angol neve ti. ship [Jip] az ő ejtésében az igéével azonosan, [sip]-nek hangzott (Clark—Clark 1977. 386). A jelenség jól ismert: a gyermek képes még méregbe is gurulni, s bizonygatja, hogy az „nem jigó, hanem jigó!" Természetesen a kontextus és a beszédhelyzet a legtöbb esetben egyértelművé teszi a hangsor és a szemantikai tartakérdését, de kísérletesen saját gyermekemmel is ki tudtam mutatni a felnőtt lom ejtés alapján történő megértést. A mássalhangzó időtartamának nagyjából hasonló ejtésével a szállj sál, illetve a magánhangzó időtartamának bizonytalan ejtésével az orrom/ollóm szavakat mondtam, s a gyermek mindig a felnőtt ejtés alapján ismerte fel a kérdéses jelentést. A legfejlettebb fokon a gyermek közli, hogy az adott szót ő úgy nem tudja ejteni, sőt a ,,gyermeki" hangsor hallatán rendszerint meg sem kísérli a felismerést. A fokozatokat a következőképpen lehet ábrázolni (Hf — a hangsor felnőtt reprezentációja, Hgy — a hangsor gyermeki reprezentációja és Szt — szemantikai tartalom). Az I. fokozatban : Hgy^ Hg y x ^ Szt ; a II. fokozatban : * Szt ; a III. fokozatban : Hf—»- Szt. Az elmondottakból látható, hogy a globális percepció finomodása szűkülést is jelent, amely azonban nélkülözhetetlen a megértés további fejlődéséhez. Az első fokozatról a harmadikra történő fejlődés durván a két- és hároméves kor között zajlik, a hároméves gyermek anyanyelvi percepciós bázisa alapfokon kialakult. A globális percepció jellemzője ekkor, hogy a beszédmegértés továbbra sem az egyes hangok megkülönböztetésén és azonosításán alapszik, hanem jelentések, szemantikai tartalmak különbözőségén. Természetesen a szegmentális hangszerkezet hordozza azt a jegyet, amelynek alapján lehetségessé válik az elkülönítés. Például a kép és a gép szavak különbsége a gyermek számára nem a /k/ és a /g/ fonémák eltérésében jelentkezik, hanem a két alakzat a maga egészében, (elsődlegesen)
