Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Fülei-Szántó Endre–Siptár Péter: Indulatszók és szófajok [Interjections and „Partes orationis”] 67

72 FÜLEI-SZÁNTÓ ENDRE-SIPTÁR PÉTER Mindig nehéz az olyan lexikai jelenségek osztályozása, elemzése, amelyek szemantikai háttere — éppen a nyelven kívüli terület feldolgozatlansága miatt — egybefolyó, homályos, nem világos. Jellegzetes példája ennek az érzelmek, indulatok, hangulatok területe. Az értelem—érzelem—akarat hajdani triádja magán a lélektanon belül sem igen tartható. Ha viszont az 'attitűd' modernebb fogalmát használjuk és azt ismét kognitív, emotiv, és cselekvés-diszpozíciót jelentő attitűdökre osztjuk fel, csak logikai-terminológiai ugrást tettünk. Pillanatnyilag mégsem javasolhatunk az attitűdnél jobb, hasznosabb fogalmat. Minthogy az attitűd fogalma ugyancsak nem jellemezhető és osztályozható pontosan, a hagyományos fogalompár alapján inkább 'szemasziológiai', mint 'onomatológiai' megközelítés látszik célszerűnek. Visszatérve a 2.2. pontban megadott listákra, seregnyi olyan, érzellemnek nevezett lexikai egységgel találjuk szemben magunkat, amelyek nélkülözik a közös logikai alapot. Nyilvánvaló például, hogy az öröm és a lelkesedés között csupán intenzitásbeli különbség van. A lelkesedés „örömebb öröm". A szomorúság inkább állapot, a fenyegetés viszont akció. Az ijedtség és a megdöbbenés reaktív állapot, valami kiváltotta, míg az erős vágy nem igényli a térben és időben közvetlen közelségű interakciót. Az undor állapot, a szemrehányás kifejezetten verbális akció, tehát beszédaktus. És így tovább. Ha a szorosabban véve indulatokat, érzelmeket jelölő szótári egységeket végignézzük, további osztályozási szempontokat adhat az igei akcióminőség, sőt a predikátumfajták különbözősége. Kézenfekvőnek tűnik az 'állapotérzelem' és 'érzelemcselekvés' kategóriapárjának bevezetése. A fenti listák bármelyikének tételei besorolhatók ebbe a két alosztályba : (7) állapotérzelem : érzelemcselekvés : szomorú panaszkodik lehangolt részvétet nyilvánít bánkódik felháborodik aggódik méltatlankodik szorong fenyeget bosszankodik( ?) elítél ingerült elutasít undorodik korhol utál szemrehányást tesz örül kétségbeesik lelkesedik dicsér fél szidalmaz csodálkozik megijeszt stb. Az állapotérzelem és érzelemcselekvés kategóriapárosa egyelőre durva felosztási kísérlet, amelyet követnie kell egy pontosabb nyelvi elemzési módszernek, akár komponenciális elemzésnek. Nyilvánvaló, hogy a (7) alatti két oszlop tételeit további alcsoportokra kell osztani, ez azonban nem közvetlen célja dolgozatunknak.5 6 Az állapotórzelmek egy-egy jelentésmozzanat hozzáadásával a megfelelő órzeemcselekvéssé alakíthatók át. Például : Lám-lám (csodálkozás, enyhe rosszallás) — állapot Nana! (figyelmeztetés, enyhe tiltás) — akció Ejha! (váratlan meglepődés) — állapot Ejnye! (enyhe szemrehányás) — akció stb.