Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet (1983)

Tanulmányok - Bese Lajos: Népmesei személynevek a mongolban [The Naming of Characters in Mongolian Folk-Tales] 134

138 BESB LAJOS ságnevekről, alkalmi értelmezőkről is. A yän 'uralkodó, kán', yatan 'királyné', tayip, taiza 'herceg', wang 'herceg' méltóságnevek. Az abyai, awyai 'hercegi feleség, hercegnő', baján 'gazdag; méltóságnév', batár 'hős, vitéz', mérgen 'ügyes vadász' pedig inkább díszítő jelző. Alkalmi értelmezőnek tekinthető a basagan 'leány', hamgan 'asszony, feleség', emegen 'öregasszony', yu 'fiú', yübün 'fiú', öwgön, übgen 'öregember'. Egy-két népmesei személynév második összetevője színnév. PL hal. Bar Xar férfi < bar 'tigris' és yar 'fekete' ; bur. Zutang Xara férfi < zutang 'leves; lötty' és yara 'fekete'. A 'fekete' színnév itt a személynevek összetevőjének látszik. A mongol szórend oldaláról nézve személynévben ez meglehetősen szokatlan. Éppen ezért feltehető, hogy ezek a nevek egy teljesebb *Bar Xar yän, *Zutang %ara yän vagy *Zutang yara batár romlott változatai. Ezt látszanak támogatni az olyan váltakozások, mint bur. Temen ulän yän ~ Temen yän (temen 'teve', ulän 'vörös'), ord. Sädzagä alak yän ~ Sädzagä yän (eädzagä 'szarka', alak 'tarka'). Lehetőség van tehát arra, hogy a yara 'fekte', tsagän, sagän 'fehér', ulän 'vörös', iára 'sárga és alak 'tarka' színneveket a abyai, %än, taiza, wang méltóságnevekhez, illetve díszítő jelzőkhöz tartozóknak tekintsük. Ez pedig a mongol színnevek alig kutatott szimbolikájához tartozik. Mindenesetre %ara 'fekete' jelölhet 'faragatlan, durva; gonosz; nehéz, súlyos'-at, tsagän 'fehér' jelölhet 'tiszta, jó; egyszerű; előkelő, nemes'-et, ulän 'vörös' jelölhet 'mezítelen, dísztelen, erős, határozott'-at, éara 'sárga' pedig általában negatív jelző. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, mivel a mesék szövegéből kitűnik, hogy yar yän, yara batár, vagy éppen sagän yän, sagän bätar nem jelölnek szükségszerűen, és mindig 'gonosz', vagy 'jólelkű' kánt, vitézt. Ord. Sädzagä alak yän 'Szarka tarka kán' esetében az indíték természetesen nyilvánvaló. Az eleddig nem vizsgált mongol népmesei személynevek a mongol névadáson belül sajátos helyet foglalnak el. Tanulmányozásuk nemcsak a mongolisztika, de talán még az általános névtudomány számára is tanulságos lehet. BESE LAJOS Rövidítések bur, EypírrcKHe HapoÄHwe cKa3KH. Bojiuie6HO-4)aHTacTHMecKHe. yjiaH-yzja 1973. EypjrrcKHe HapoÄHbte cKa3KH. BojmieöHo-^aHTacTipíecKHe H O HCHBOTHBIX. yjiaH-y«a 1976. hal. H. H. nonne, npOH3Be,n;etíHe Hapo^HOH CJIOBCCHOCTH xajixa-MOHTOJiOB. CeBepo-xaJi-xacKoe Hape^He. JleHHHrpafl 1932. 111. Taa^aMÖa—fl. LJapsHCOAHOM, MoHroji apflbiH aMaH 3OXHOJIBIH ppsw. 6mnr. yjiaH-öaaTap 1978. OHTOH uaraar 6OTTO. MoHroJi apflHH yjirepyyn;. yjiaaHÖaaTap 1958. ord. ANTOINE MOSTAERT, Textes oraux Ordos. Peip'ing 1937. A mongolok névadásáról az alábbi munkák adhatnak tájékoztatást : J. SCHUBERT, Über mongolische Personennamen. Mitteilungen d. Instituts f. Orientforschung. 7 (1960) : 396—401, JOHN R. KRTJGEB, Mongolian Personal Names. Names, 10 (1962) : 81—86, H. JJ,. BypaeB—Jl. R. UlarßapoB, O SypirrcKHX JIH^HMX HMeHax. K H3yHeHHio SypHTCKoro jßHKa. Ynan-ypß 1969. 106—116, CnpaßoqHHK JIH^HHX HMëH Hapo^OB PCOCP. MocKßa 1979: BypHTCKHe HMeHa 208—212, KaJiMMüHHKe HiweHa 226—231, valamint A. G. MITBOSKESTA— N. B. ALDABOVA és K. D. BASAEVA cikkei az OHOMacTHKa BypíiTHH (ynaH-y^a 1976) című cikkgyűjteményben. (Ism. L. BESE : AOH 32 (1978) : 379—380).