Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - T. Urbán Ilona: Keleti nevek magyar helyesírása 299

300 SZEMLE - ISMERTETÉSEK szerét — az egyiptomi hieroglif írásrendszert, a sumer eredetű ékírást és a minden későbbi mássalhangzó-, illetőleg betűírás alapjául szolgáló föníciai mássalhangzóírást — ugyanúgy, akárcsak például az arámi írásból kialakult arab írást, a turkológiai szempontból olyan fontos rovásírásos szövegemlékek írásrendszerét, a mongoloknál mindmáig élő ujgur-mongol írást vagy az igen bonyolult rajzolatú ós igen nagy számú írásjegyekből létrejött ideografikus jellegű kínai írást. Ezután következik a tulajdonképpeni szabályzati rész: az illető keleti nyelv magánhangzó- és mássalhangzóállományának ismertetése, a magyar nyelv hangállományával való összevetése, az idegen betűk magyar átírására vonatkozó szabályok, a névadási módoknak és a névtípusoknak a leírása, valamint a személynevek, a földrajzi nevek stb. magyarra való átültetésének szabályai. A szabályok utáni szójegyzékben azok az igen gyakran óriási művelődóstörténeti jelentőségű szavak, nevek, földrajzi elnevezések sorakoznak, amelyek tudományos, irodalmi stb. szövegeinkben többször előfordulnak. A szójegyzékek minden egyes tétele után rövidítés áll, amely tájékoztat a név, illetőleg a közszó jellegéről. A könyv használatát igen megkönnyíti a kötet végén található s két egységben közölt mutató: a) a földrajzi nevek; b) az egyéb nevek és közszavak mutatója. A címszavak az utánuk következő fogalmi és politikai-földrajzi rövidítés, illetőleg a törzsanyag felosztására utaló rövidítés alapján minden nehézség nélkül visszakereshetők. Ligeti Lajos főszerkesztő az előszóban abbeli reményét fejezi ki, hogy a „Keleti nevek magyar helyesírása" ,,jól szolgálja majd Kelet népeinek, nyelveinek pontosabb megismerését, ós a maga eszközeivel eredményesen járul hozzá a magyar közművelődés további fejlesztéséhez". Ez a kívánság, remény korántsem megalapozatlan. A szóban forgó, gazdag ismereteket átadó helyesírási kézikönyv művelődéstörténeti szempontból is nagy jelentőségű munka. Aki fejezeteit figyelmesen olvassa, az átírási szabályokat alaposan tanulmányozza — legyen az éppen kutató, újságíró vagy előadó — annak kiejtési és helyesírási műveltsége alaposabb, tudása elmélyültebb s látóköre szélesebb lesz. T. UBBÁN ILONA Alkalmazott nyelvészeti konferencia Az Oklahoma State University, Department of Foreign Languages (Stillwater, Oklahoma 74078) 1983. február 18—19-ón nemzetközi konferenciát rendez az alábbi címen: Applied Language Study New Objects—New Methods A konferencia négy témaköre a következő: OBJECTIVES I: Goals and motives for language study in the 1980's. OBJECTIVES II: Specific foreign language needs of business, industry, foreign Service, military, universities. METHODS I: Applied language study in the classroom. METHODS II: New trends in textbook structure, immersion programs lab design; Computers and new audio-visual media. A konferencia anyagát a szervezők külön kötetben kívánják megjelentetni, amelyet érdeklődéssel várunk. — A fel. szerk.