Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - É. Kiss Katalin: Noam Chomsky: Lectures on Government and Binding 288

288 SZEMLE - ISMERTETÉSEK füzet megjelenése óta, s máris új jelent meg a GERT SATJER vezette, s a PETRA HAUELlal kibővült szerkesztő-szerzői gárda szorgos munkája nyomán, s ez azt jelenti, hogy WOLFGANG STEISTITZ halála után átlag két évenként látott napvilágot egy-egy új füzet. A 9. füzetben az n (n) betűvel kezdődő szavak nagyobbik fele (a naydl 'Stock' szócikk második részétől) található, utána következnek az n kezdetű szavak, néhány idegen eredetű w kezdetű szócikk, végül a mammutbetűnek ígérkező p első része (a päydl'schmieden' szócikk elejével bezárólag). Az első nyolc füzetben szereplő szócikkekről készített statisztikai összeállítást folytatva megállapítható, hogy az e füzetben levő szavak aránya egészében nem tér el a korábbi szóanyagtól, csupán az n és n kezdetű szavaknál fellelhető „deszkriptív" megjelölés, minősítés visszaesése feltűnő. Lehet, hogy e nazálisok kevésbé alkalmasak az osztjákban a hangfestésre? A vogul átvételek aránya is elenyésző, összevetve pl. a magánhangzós kezdetű szavakkal. Talán véletlen, hogy több magánhangzós kezdetű vogul szó került át az osztjákba? A megfejtetlen szavak aránya ebben a részben kb. 50%-ra emelkedik a korábbi 40%-os arányhoz képest. A következőkben álljon néhány megjegyzés a füzet egy-egy részével kapcsolatban! A zárójelbe () tett szám a szótár hasábjainak sorszámára utal. (994) A cirill betűs irodalmi átírás fogyatékosságára vall a Húzajvb-cox 'Feli fon jungen (einjährigen) Rentieren', nem lehet ui. eldönteni, vajon n vagy n van-e a síó elején. Szerencsére nem sok az ilyen kétes eset. (997) Nem világos, miért áll (!) a nuy9t- 'sparen' címszó után. (1000) A nem- nóvmási tagadószóval összevethető a magyar határozatlan névmási né- elem is, pl. néhol, néha (vö. RÉDEI: NyK 71:104; Vir. 1970: 49). (1002) A vog. Szo. noms- 'denken' stb. igéknek van s képző nélküli változata is. (vö. pl. KERESZTES: NyK 69: 268). (1003) A nämot 'Filz' nemcsak a vogulba ós a zürjénbe került be valamelyik iráni nyelvből, hanem a magyarba is (nemez ). Ügy látszik, valamilyen ősi vándorszóval van dolgunk. Az ilyen közvetlen iráni átvétel egyébként is igen ritka az oszt jakban, eddig egy-két esetet sorol ide a DEWOS. (1080) A ner'sa 'durch Abhauen von Ästen kenntlich gemachter Baum', amely a vogulban is megvan, hangalakjából ítélve a nyenyecből való. (1083—4) Az r] szókezdet olyannyira jellegzetes szamojéd jelenség, hogy az ide felvett két elem osztják szóként való minősítése kérdéses. A szerkesztők örvendetes módon figyelembe vették az UrEtSz. kéziratos anyagát is, bizonyítva, hogy W. Steinitz kéziratos anyaga folyamatosan frissül, bővül az etimológiai kutatások legújabb eredményeivel. A szerkesztő-szerzőknek eredményes szorgos kutatómunkát kívánva várjuk becses alkotásuk kiteljesedését, a hátralevő köteteknek a mielőbbi „menetrendszerű" megjelenését. KERESZTES LÁSZLÓ Noam Chomsky: Lectures on Government and Binding Studies in Generative Grammar 9. Foris Publications, Dordrecht 1981. 371 l. 1. CHOMSKY e könyve úgynevezett pisai előadásainak, azaz egy 1979 áprilisában Pisában rendezett szemináriumon felvázolt elméletének részletes kifejtése. Az elmélet a szeminárium magnetofonra felvett anyagának átírásából már 1979 nyarától ismert, azóta meghatározója, kerete a generatív nyelvészeti kutatásoknak, úgyhogy már bizonyos távlatból értékelhetjük. Azóta egyértelművé vált, hogy a kormányzás és megkötés elmélete rendkívül jelentős állomás a generatív nyelvészet történetében, ugyanis ebben az elméletben jutott el a generatív nyelvészet a leírás szintjéről a magyarázat szintjére, azaz a különféle nyelvek jellemzésétől az emberi faj nyelvi képességének jellemzéséhez, a minden emberi nyelv működését meghatározó, genetikailag kódolt univerzális grammatika bizonyos sajátságainak megragadásához. A generatív nyelvelméletnek kezdettől fogva az volt a célja, hogy magyarázatot találjon arra a kérdésre, hogyan tud a kisgyerek anyanyelvének megtanulása során töredékes, a nyelv gazdagságát nem reprezentáló nyelvi anyag alapján is rendkívül gyorsan olyan grammatikát elsajátítani, mely végtelen számú mondat generálására és megértésére teszi képessé. A 60-as évek generatív nyelvészete, az úgynevezett sztenderd elmélet csak közvetve tudta e problémát megközelíteni : olyan grammatikák létrehozására törekedett, melyek képesek voltak valamely nyelv valamennyi helyes mondatának, s csakis a helyes