Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Kassai Ilona–B. Lőrinczy Éva: A magyar mássalhangzó-kapcsolódások pszicho-fiziológiai hátteréről [On the Psychophysiological Background of Hungarian Consonant Clusters] 244

A MAGYAR MÁSSALHANGZÓ-KAPCSOLÓDÁSOK 247 esetleges behatolására. Más esetben, például a kny. éve/njj. edve, kny. vivejnyj vidve szembenállásokat látva viszont a vjdv háttérben tőtani okokat sejthetünk. Ezek, valamint az TJj Magyar Tájszótár anyagában más helyen ugyancsak előforduló kny. mnijnyj. idni alakpár, arra mutatnak, hogy az eszik, iszik, visz stb.-féle v-tövű igék nemcsak sz-szel, hanem, leginkább a különböző igenévkópzők előtt, eZ-vel is bővülhetnek. A nyelvi ok azonban — éppúgy, mint az etimologikus háttér esetében — itt felsorolt típusaiban sem valósulhat meg teljesen steril módon. Akár az idegen szóknak a már ismert hangsorok közé való beillesztési kísérleteire, akár bizonyos töveknek a hagyományos hangsort módosító hatására gondolunk, egészen világos, hogy egyik sem érvényesül a nyj. beszélő pszichikumának, illetőleg hangképző és hangészlelő apparátusának részvétele nélkül. A részletesen elemzett anyagrész 550 adatában 100 olyan van, amelyekben a msh-s különbségek hátterében elsősorban ós főként bizonyos pszichikai tényezőket kellett keresnünk. Ezek többsége ismert volt számunkra, hiszen nyelvi megnyilvánulásaikat például a nyelvtörténeti kutatások már eddig is eredményesen használták fel magyarázataikban. Ilyen az analógia, amelynek az a megismerő tulajdonság az alapja, hogy új ismereteket a már meglevőkkel való összevetés útján dolgozunk fel. A kny. furulya szó nyj. furuglya változatát látva például más, [gj] kapcsolatot tartalmazó szavak (dereglye, saroglya) analógiájára gondolhatunk. A kny. másüvéjnyj. máshüve szembenállás a kny. máshova analógiás hatását sejteti. S vélhetőleg a kny. eper nyj. epömye változatának analógiája segíthette elő, hogy a kny. kökény nyj. kökönye változata mellé a [r]-többlethangzós nyj. kökörnye is kialakult. Hasonló jelenség, talán az analógia alosztálya a népetimológia, amelynek alapja ismét egy megismerő tulajdonság : az értelmetlen szavaknak vagy szóelemeknek értelmet kell adni ahhoz, hogy beemelhessük sajátos, egyedi szemantikai rendszerünkbe. Alighanem ezzel magyarázható például a jórészt csavarodó, kúszó szárú növényeket jelentő kny. iszalag [n]-többlethangzót mutató nyj. Ínszalag változata, amelynek kialakulásába az ín szó kny. jelentése egyfelől, nyj. Jinda" jelentése másfelől könnyen belejátszhatott. Népetimológiás alakulásként kell számon tartanunk például a kny. parfüm nyj. parfing változatát is ; itt azonban a gúnyolódó tréfálkozás szándéka már olyannyira valószínű, hogy a szó végén egymással szemben álló kny. [m]-t és nyj. [ng]-t ki kell emelnünk a csak a hangtan síkján vizsgálható jelenségek köréből. Lényegében hasonló szerkezetű és hangzású, s némiképpen a jelentés síkján is érintkező szavak összekeverését jelöljük a szóvegyítés (kontamináció) műszóval. A nyj. szúrtyongat például feltehetőleg a szutyongat és szortyog, szurtyog vegyítéséből származik ; a kny. elbágyad helyetti nyj. elbárgyad a bárgyú-val vegyülhetett; míg a keszkenő keszkendő változatát viszont a kendő szóval való szóvegyítós hozhatta létre. A hangfesté s-h a n gutánzás, illetőleg — általánosságban — az a szándék, hogy a szavak hangulati elemei fokozott mértékben jussanak érvényre, közismert pszichikai tényező a beszédben. Anyagunkban ez, hogy csupán egyetlen, de különösen jellemző példacsoportot említsünk, az olyan nyj. szóalakokban kapott fontos szerepet, amelyek kny. megfelelőjük szókezdő zárhangjához képest [r] vagy [1] többlethangzót mutatnak. A kny. puccos/nyj. pruccos, kny. böfögjnyj. bröfög, illetőleg kny. puttyogtatójny]. pluttyogtató, kny. buggy/nyj. blüggy-íéle szembenállások talán önmagukban is mutatják: milyen nagymértékben fokozódik a szó expresszivitása a [r] és a [1] betoldásával. A [1] egyéb-