Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Kovács Ferenc: Rekviem egy életképes magyar hang felett?! (Egy több mint két évszázados per tanulságai) [Requiem über einem lebensfähigen ungarischen Laut?! (Die Lehren eines mehr als zweihundert jährigen Prozesses)] 57

REKVIEM 75 hiányzó, a magyar nyelvjárásoknak is csak egy elenyésző kicsi részében élő, fonológiailag teljesen irreleváns hang számára biztosított Zy-betű senkit sem zavar magyar szövegek olvasásában, és ha nehezen is, de minden iskolásgyerek megtanulja. Ha ez igaz, akkor nem hiszem, hogy az analfabetizmus riogató kísértetét váltaná ki a magyar nyelvterület több mint kétharmadán használt, funkcionálisan bemutatott módon terhelt, zárt ë ejtésének a megtanulása és a kétfajta rövid e közötti különbség írásban történő jelölése is. ,,A zárt e tehát ... él is, hat is, nem hagyja magát. Miért is nincs betűje a magyar ábécében ? Csak a jó Isten tudja, meg a Magyar Tudományos Akadémia" idézi Lőrincze GÖMÖEI JENŐ több mint húsz évvel ezelőtti szavait (LŐRINCZE 1953. 105). Irodalom BAKOS 1978: BAKOS J., Az írásjelek stilisztikája és retorikája. Nyr. 102: 257 — 275. BÁRCZI 1966: BÁRCZI G., A nyelvi változások értékelése. MNy. 62: 129-134. BÁRCZI 1974: BÁRCZI G., Nyelvművelésünk. Budapest 1974. BÁRCZI 1975: BÁRCZI G., A zárt e kérdéséhez. Látóhatár 1975. február: 190—193. BARÓTI 1800: BARÓTI SZ. D., Orthographia- és Grammaticabóli észre-vételek . . . Komárom 1800. BENKŐ 1963: BENKŐ L., Mikor dőlt el az e írásának sorsa? Nyr. 87: 3 — 20. BENKŐ 1976: BENKŐ L., Egy emfatikus eredetű hangváltozásról. NyK 78/2: 284 — 291. BEREGSZÁSZI 1797: BEREGSZÁSZI N. P. Versuch einer magyarischen Sprachlehre .... Erlangen 1797, iL. Tudományos Gyűjtemény 1862. (V.). 96. BODOLAY 1975: BODOLAY G., Lehetne-e szebben? Látóhatár 1975. február: 171 — 175. Magyar Nemzet 1974. szeptember 8: 14. BODOLAY 1978: BODOLAY G., Hozzászólás ,,A magyar mint idegen nyelv" témakörrel foglalkozó ankéton 1977. június 21-ón. Nyr. 102: 303-305. BODOLAY 1978 a: BODOLAY G., Felvetettem, de elég-e ez? Vasi Szemle 23/4. számában megjelent cikk (572 — 584), rövidített változata a „Magyartanítás" c. folyóiratban (21/4: 167-174). BODOLAY 1979: BODOLAY G., Néhány irányelv egy német nyelvű magyar nyelvkönyv leíró nyelvtanához. MNy. 75: 315 — 328. BUVÁRI 1978: BUVÁRI M., A kétféle e hang esélyei köznyelvünkben. Kézirat. Egy részlete megjelent a Magyar Nyelvőr 102. számában: (163 — 170). DE COURTENAY 1895: DE COURTENAY, B., Versuch einer Theorie phonetischer Alternationen. Strassburg 1895. DELLBRÜCK 1880: DELLBRÜCK, B. Einleitung in das Sprachstudium. Leipzig 1880. DEME 1953: DEME L., A helyes magyar kiejtés kérdése. Nyelvművelésünk főbb kérdései c. tanulmánykötet (szerk. LŐRINCZE L.) 1953: 199 — 239. DEME 1960/61: DEME L., Nyelvtudomány és nyelvművelés. Valóság 1960/61. ELEKFI 1958: ELEKÉI L.— RTJZSICZKY É., Az MTA Nyelvművelő Bizottsága 1957. október 2-án tartott ülésének jegyzőkönyve. Nyr. 82: 261 — 68. ELEKFI 1961 : ELEKÉI L., Köznyelvi e hangunk és az Értelmező Szótár. Nyr. 85: 159—165. FÁBIÁN 1967: FÁBIÁN P., Az akadémiai helyesírás előzményei. Budapest 1967. FAZEKAS 1979: FAZEKAS T., Archaikus és neológ vonások Hertelendyfalva (Vojlovica) mai magyar nyelvjárásában. MNy. 75: 355 — 362. FOGARASI 1834: FOGARASI J., A' magyar nyelv metaphysicája vagy a' betűknek eredeti jelentése. A magyar nyelvre alkalmaztatva. Pesten 1834. FOGARASI 1843: FOGARASI J., Művelt magyar nyelvtan elemi része. Pesten 1843. GEORCH 1817/1821: GEORCH L, A' magyar helyes irás' fő rendszabályairól (1817). Horvát István (kiad.), Jutalomfeleletek a' magyar nyelvről ... II. Pesten 1821: 1 — 59. GERENCSÉR 1975: GERENCSÉR É. hozzászólása az e-ző vitához. Magyar Nemzet 1975. február 9. HAJDÚ 1966: HAJDÚ P., Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest 1966. HORVÁTH 1821: HORVÁTH L, Jutalomfeleletek a' Magyar Nyelvről I —II. Pesten 1821.