Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: A kérdő mondatról [Questions] 273

284 KIEFER FERENC esetben nem, hiszen itt a beágyazott mondat kijelentéstartalma már nem tartalmaz változót (bizonytalanságot). Hadrovics analógiás hatásról beszél (vö. HADBOVICS 1969. 255). Én inkább úgy látom, hogy a két predikátumcsoport között a válasz keresésének és a válasz megtalálásának módozataiban van csak döntő különbség. A két predikátumcsoport predikátumai között szoros szemantikai összefüggés áll fenn, mint ahogyan azt az alábbiakban látni fogjuk. A (26) (a) —(i) predikátumok a következő kijelentésattitűdökkel jellemezhetők (x jelöli a főmondat alanya által jelölt személyt, p pedig tetszőleges kijelentés): (27) (a) KÉRDEZ (x, p) (b) GONDOLKOZIK (x, p) (c) NÉZ (x, p) (d) KÍVÁN (x, TUD (x, p) ) (e) TUD (x, p) (f) MEGMOND (x, p) (g) LÁT (x, p) (h) RÁJÖN (x, p) Minden egyes predikátumosztály egy „reprezentatív" elemével ábrázolható, így (27) (a) a v

26) (a) osztályt, (27) (b) a (26) (b) osztályt, (27) (c) a (26) íc) osztályt, (27 (d) a (26) (d) osztályt, (27) (e) a (26) (e) és (f) osztályokat, (27) (f) a (26) (g) osztályt, (27) (g) a (26) (h) osztályt és végül a (27) (h) a (26) (i) osztályt jellemzi. Természetesen a (27) (e) egyszer +, egyszer pedig — előjelet kap ! Ezenkívül a (27) (d) nem egyszerű predikátum: azt, hogy x-et érdekli, hogy p, úgy írtuk körül, hogy x kívánja tudni p-t. Nézzük meg most, hogy a (27) (a) —(h) kijelentésattitűdök között milyen szemantikai összefüggések állnak fenn. Először is nyilvánvaló, hogy a tudás hiányának mentális állapota a következő attitűdökhöz kapcsolódhat: -TUD (x, VK), azaz egyszerűen megállapíthatjuk, hogy x nem tudja a választ; KÉRDEZ (x, V

K), azaz megkérdezhetjük, hogy mi a válasz; GONDOLKOZIK (x, V

K), azaz x gondolkozhat a megoldáson; NÉZ (x, V

K), azaz x é r z é kszerveivel vizsgálhatja, hogy mi a vá 1 asz; végül KÍVÁN (x, TUD (x, VK))

;

azaz azt is mondhatjuk, hogy x szeretné tudni a megoldást. Ügy látszik, hogy ezzel ki is merítettük az összes lehetőséget. A helyzetet a következő ábra foglalja össze: (28) ^-IUD (x,V

K) mentális állapot /^j, KÉRDEZ

(x,

v

K) tudás hiánya = nem tudás ~;^l--~~* NL4IX. K GONDOLKOZIK (x, K) NÉZ(xv

K) KÍVÁN (x,TUD (x,v

K) Természetesen x azt is mondhatja, hogy nem kérdezi meg a megoldást, mert nem érdekli a megoldás és ezért nem is gondolkozik a megoldáson és nem is kísérli meg azt kifürkészni. A tudás megléte szintén különböző attitűdökhöz kapcsolódhat: (a) TUD (x, V

K), azaz egyszerűen megállapíthatjuk, hogy x tudja a megoldást, ^b)

RÁJÖN (x, V

K), azaz x rájött a megoldásra, kitalálta a választ, (c)

LÁT (x, V

K),