Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)
Tanulmányok - Szíj Enikő: Tartu Riikliku Ülikooli Toimetised. Töid orientalistika alalt I–V. 193
193 Skabmatolak című lapp irodalmi szöveggyűjteményről, amely irodalmi igényű lapp fordításokat is tartalmaz. Az EFOu. 14. kötetéből változatos képet kap az olvasó a lappológia mint komplex tudomány eredményeiről. A hagyományos nyelvészet és őstörténet mellett a néprajz és folklór dominál. A figyelem azonban örvendetesen más kérdésekre is ráirányul: a lapp nyelvű irodalom értékeit, a lappok helyzetét bemutató cikkek azt példázzák, hogy a lapp nyelv megszűnt elsősorban a nyelvészet témája lenni. Passzivitásából kilépve a nyelv ós az irodalom alkotó erővé válik. Ugyanez vonatkozik a népességre is, amely az északi országok példás segítőkészségétől inspirálva megkísérelheti a kilépést az exotikumból a franciául tudó világ elé. S ezért a lehetőségért a kötet szerkesztőit ós munkatársait mindenképpen köszönet illeti. KERESZTES LÁSZLÓ Tartu Riikliku Ülikooli Toimetised. Tőid orientalistika alalt I—V. Tartu 1968-1979 0. A tartui egyetem 1893-ban indított, jelenleg Tartu Riikliku Ülikooli Toimetised (Acta et Commentationes Universitatis Tartuensis, YqeHbie 3anHCKH TapTycKOro rocyflapcTBeHHOro yHHBepCHfeTa) című tudományos kiadványsorozatában immáron 5 olyan kötet jelent meg, amelyek háromnyelvű címlapján a Tőid orientalistika alalt (Tpyflbi no BOCTOKOBeßeHHK), Oriental Studies) alcím áll. Ezeknek a köteteknek a „gazdája" a tartui Keletkutató Tanszék, hivatalos nevén Orientalistika kabinet (a továbbiakban: a tanszék). A Toimetised-sorozat 201. száma (vihik avagy BbinycK) az orientalista sorozat I. kötete (399 lap) 1968-ban, a tanszék alapításának (1965) 10. évfordulója tiszteletére látott napvilágot. A II. kötet két részben (309. sz. II/l. 1-268, 313. sz. II/2. 273-502 iajj) 1973-ban, a III. kötet (392. sz. 137 lap) pedig 1976-ban jelent meg. Ez utóbbi megjelenését időben megelőzte a tanszók fennállásának 20. évfordulójára Soome-ugri rahvad ja Idamaad (A finnugor népek és a Kelet) címmel rendezett ünnepi ülésszak (1975. nov. 12 — 14). Ennek tézisei 1975-ben (hasonló címmel, 96 oldalon), előadásai pedig 1978-ban, a Toimetised 455. számaként, a sorozat IV. köteteként jelentek meg (146 lapon). Az V. kötetet (Toimetised 507., 126 oldal) 1979-ben ,ItyHraHOBe,neHne (Dungán nyelvészet) címmel adták ki. Ezeket a köteteket a helybeli, baltikumi, távoli szovjet vidékekről (pl. Tomszk, Taskent, Kizil, Frunze stb.), valamint külföldről (Mongólia, NSzK, Anglia, Amerika) származó népes szerzőgárda, rendkívül tág témakör, mindebből következően enyhén ingadozó színvonal, egységes, gondozott külső, több nyelvű rezümék jellemzik. A közlemények közül itt most csak azokat említem, amelyek megítélésem szerint teljes egészükben vagy bizonyos vonatkozásukban a finnugrisztika érdeklődésére is számot tartanak, amelyek téma- ós módszerbeli érdekességüknél fogva tanulságosak. 1. A Tőid orientalistika alalt I. kötete 23 cikket tartalmaz. Tudománytörténeti cikkekkel indul: a tanszék jelenlegi vezetője, a magyarul is jól tudó PENT NURMEKUND áttekinti a tartui egyetemi keletkutatás történetét (5— 14), majd A. D. DRIDZO cikke következik az észtországi afrikanisztikáról (15 — 26). Több írás foglalkozik a ket ós a kínai nyelvvel, az indiai nyelvekkel, a buddhizmus és más keleti, európai vallások nyelvi vonatkozásaival. A sámánizmus kutatóit bizonyára érdekli B. L. OGIBENIN cikke: Sur le symbolisme du type chamanique dans le Rgveda (140—152). • Helyet kapott a kötetben az ufai DZELIL KIEKBAEV cikke is: O nponcxo>K,n;eHHH HeKOTopux naAOKHbix $opM B ypajio-ajiTaiícKHx jrabiKax B cßeTe Teopnn onpeAcneHHocTH— Heonpe,nejieHHOCTH (Néhány urál-altaji névszói alak történetéről a „határozottság — határozatlanság"-elmélet tükrében. 94—112). A szerző az urál-altaji nyelvészet egyik alapkövének a határozottság — határozatlanság oppozícióját tekinti. Ezt a nézetét 1972-ben Ufában megjelent könyvében (BBeflemie B ypajio-aJiTaöcKoe H3MK03HaHHe. 144 1. +145 — 150 bibi.) is kifejtette (itt DZAMIL keresztnévvel). Ebben 21 paragrafusban, 29 pontban tárgyalja az urál-altaji rokonság mibenlétét. Az elméletet, amelyet OIlMO-teóriának (On onpeflejreHHOCTb 'határozottság', HO HeonpeÄeJieHHOCTb 'határozatlanság)' nevez, logikai, végső soron tehát alapnyelvi kategóriákra építi (Î). Vitatható részek, túlságosan kategorikus kijelentések bőségesen akadnak mindkét munkában (a könyv szerkesztői Szerint a szerző váratlan halála miatt). 13 Nyelvtudományi Közlemények 83/1. SZEMLE - ISMERTETÉSEK