Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Janurik Tamás: A szölkup nyelvjárások osztályozása [Zur Klassifikation der sölkupischen Mundarten] 77

86 JANURIK TAMÁS között, Prokofjev és felesége munkássága nyomán, létezik egy lényegében normalizált ,,iskolai-irodalmi" nyelv, ami az északi nyelv járáscsoporton belüli tazi-turuháni nyelvjárásokon alapszik, s ezzel együtt — bár kevésbé kidolgozott formában — Grigorovskij és Makarij metropolita munkáiban (GRIGOROVSKIJ 1879, MAKARIJ 1900) egy másik normalizált, de a déli nyelvjáráscsoporton belüli nyelvjárásokon alapuló „egyházi-irodalmi" nyelv. E két „irodalmi" nyelv sajátosságai nagyon közel állnak az eszményi északi („0" értékű), illetve az eszményi déli („10" értékű) normalizált nyelv sajátosságaihoz. A ténylegesen létező nyelvjárási változatok, azaz az egyes települések szölkup nyelvei is e két szélső érték között helyezkednek el: „0" Északi Normatív Nyelv (PROKOFJEV, PROKOFJEVA, ERDÉLYI) 0-1-2-3 É nyj. csoport: tazi, larják, turuháni, karaszinói, bajihai, jeloguji nyelvjárások. 4-5-6 K nyj. csoport: vahi, tymi, narimi, vaszjugáni, parabeli nyelvjárások. 7-8-9-10 D nyj. csoport: toguri, kolpasevói, csajai, alsó-keti, középsőketi, felső-keti nyelvjárások. „10" Déli Normatív Nyelv (GRIGOROVSKIJ, MAKARIJ). 3.1. A vizsgálatokhoz felhasznált szölkup szavakat Dulzon cikkéből vettem, és a Szójegyzékben (IV. sz. Melléklet) rendezett formában, az Erdélyiféle szótárban talált alakban szótáraztam. A *-gal jelölt adatoknak Erdélyinél nincs szótározott alakja, ezeknél egy megközelítőleg „északi" hangalakú formát „rekonstruáltam". A szavak a szójegyzékben a vizsgált nyelvjárási jelenségeknek megfelelő sorrendben, sorszámozva szerepelnek. Jelentésüket az Erdélyi-szótárnak megfelelően németül adtam meg. (Néhány esetben a hoszszasabb értelmezést rövid, csupán a jelentéskörre utaló szóval helyettesítettem.) Közlöm a szavak lelőhelyét is az Erdélyi-szótárban (ESW . . .), illetve Dulzon cikkében (DÜ . . .). 3.2. A Dulzon által vizsgált települések nyelvi adatait, a torzítások valamelyes kiküszöbölése végett kiegészítettem Farkovo település adataival. Ezeket Lehtisalo turuháni szölkup feljegyzéseiből emeltem ki (CASTRÉN—LEHTISALO 1960: 317 — 338). Sajnos az É nyelv járáscsoport így rendkívül hézagosan adatolt: sem a tazi, sem a larják, ill. karaszinói és bajihai nyelvjárásból nincsenek a szóanyagban példák. Ez azonban — feltételezve e nyelvjárásoknak az északi normatív nyelvhez eléggé közelálló voltát — az elvégzett vizsgálatokat nem nagyon zavarta, csupán a végső besorolásuk a rendszerbe erősen hipotetikus. A felvett szóanyag hangmegfeleléseit (lényegében 1322 adatot !) kiterítettem a 31 szölkup település és a 100 vizsgált szó alkotta 3100 mátrix-helyes táblázatba (V. sz. Melléklet). Ezzel szemléletessé vált a nyelvjárási sajátosságok polarizált területi elhelyezkedése. 3.3. A polarizált értékek számadatai a VI. sz. mellékleten szerepelnek. A táblázatokban a tíz vizsgált hangmegfelelés sorszámai mellett a település adataiban előforduló — („északi"), ill. -f- („déli") értékek állnak. A „:" jel alatt ezek összegének 0 és 1 érték közötti átlagértéke, az „ = " jel alatt pedig