Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)
Tanulmányok - Csepregi Márta: Keleti osztják igeneves szerkezetek [Ostostjakische Partizipial-konstruktionen] 31
36 CSEPIIEGI MÁRTA melyek közül az egyikbe a határozó helyére nominalizáció után beágyazódik a másik mondat. A magmondatok: S' —• fu tdyine soymdt wdhvdl 'itt nyíres van' S" -*• fu tdyind l'äiqkdivsa wdlwdl 'itt temető van' A transzformációk: S" !^£ fu tdyi # larjkdwsa wdltdki a^£ fu # lar]kdwsd wdltd tdyi ^^L A tdyind soymdt wdhvdl~ 6TÏ% lär\kdivsd wdíta tdyind söymdt (wdlwdl). A copula elhagyása nem törvényszerű. Az igenévi jelzői szerkezet az S' fu elemének funkcióját teljesíti. 1.16.4. A wäl- ige folyamatos melléknévi igenévi alakja vagy annak nyoma fölfedezhető összetett szavakban is: Wj. ildwdl peldk < ildwdlt < il§ wdltd pe\dk 'alul levő (alsó) fél' (KT 112b), V mä kutiqimndwdltot räyam jay 'én közelemben levő dolgom (feleségem) rokon népe' (KT 346a, 800a). 1.2. Szóösszetétel jellegű igenévi szerkezetek FALTTDIÁGOTA osztják névszói összetételekről írt tanulmányában (FgrÉrt. 10. [1948]) az összetétel jeleiként a következőket sorolja föl: hangalaki elhomályosulás, jelentésváltozás, gyakori használat. E két utóbbi kritériumnak megfelelnek példáink, néha az elsőnek is. A szóösszetételek felépítésükben megegyeznek a szószerkezetekkel: a felszínen jelzős szerkezet, az igenév az előtagban van vagy önmagában, vagy alanyi, tárgyi, határozói, jelzői bővítménnyel. Az utótag főnév, fő funkciója a főnevesítés. Jelentésük szerint különböző fogalomkörökbe sorolhatók. A fogalomkörökön belül az összetartó kapocs az azonos vagy legalábbis azonos szemantikai jeggyel rendelkező utótag. Az utótagok azonosságából következően az összetétel jelentését az előtag, tehát az igenév hordozza, az utótag csak besorolni segít különböző szemantikai osztályokba. Szintaktikai viselkedésük alapján rögtön két nagy csoportra lehet osztani az összetételeket: az aktív és a passzív utótagúak csoportjára. Aktív az utótag, ha a szerkezetnek alanya, cselekvéshordozója is egyben; vagy másféle transzformációban, ha a szerkezet alanyi mellékmondatot helyettesít. A passzív utótag a cselekvés helyét, idejét, irányát, módját, eszközét stb. jelöli, a szerkezet tárgyi, határozói mellékmondatot helyettesít. Az előbbi csoportba tartoznak a mesterség-, állat- és növénynevek, néhány anyagnév, csillagnév és betegségnóv. Passzív utótagú szóösszetételek az időpontok, időszakok elnevezései, a szerszámnevek, a környezet helyeinek, tárgyainak nevei, az elvont cselekvésnevek. Néhány kivétel természetesen mindkét csoportban van. Aktivitás szempontjából semlegesek a hangkifejezést jelentő összetételek, ahol az elő- és utótag között fennálló egyszerű jelzős viszony szintaktikaikig tovább nem elemezhető. Az osztják irodalmi nyelv kialakulásában nagy szerepe van a folyamatos melléknévi igenévi előtagú szókapcsolatoknak, melyek segítségével sok új fogalmat jelölhetnek.
