Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Csepregi Márta: Keleti osztják igeneves szerkezetek [Ostostjakische Partizipial-konstruktionen] 31

KELETI OSZTJÁK IGENEVES SZERKEZETEK 33 mosta jukkán wastan 'ti mindketten szükséges fák vagytok' (Bukv. 123), Wj. kanta kasi 'beteg ember' (KT 323a), Vj. majalta {jómé) käsi 'látogatóiba jött) ember' (KT 499b), onalté kasi 'ismerő ember, ismerős' (KT 62b) stb. 1.12. Az igenévnek tárgyi bővítménye van: V ilim täjata käsi 'szégyen birtokló ember, szégyenkező' (KT 119b), Vj. nipik ondltd kasi 'írás (könyv) ismerő ember' (KT 62b, 584b). 1.13. Az igenévnek jelzői bővítménye van: Vj. solar] wertd käsi 'hazug csináló ember, hazudó' (KT 890a). 1.14. Az igenévnek határozói bővítménye van: V weli ëaka mastd wajây 'a rénszarvas nagyon szükséges állat' (Bukv. 126), tet amdstd kasi 'itt ülő ember' (KV 146), noman älota nipik 'a felül fekvő könyv' (Szj. 22), Vj. iloy joyrayta käsi 'ideoda ravaszkodó ember' (KT 19b; 138a), jamay janta kasi 'jóvá váló, gyógyuló ember' (KV 182). 1.15. Az igenévnek alanyi bővítménye van: passzív szerkezetek. A fenti példákban a jelző-jelzett szó mélyszerkezeti megfelelője predikatív szerkezet volt, a jelzett szó egyben a cselekvő is volt, vagyis a predikatív szerkezet alanya. Ezekben az esetekben az igenév megőrizte cselekvő értelmét. A cselekvő és a szenvedő (aktív és passzív) értelmű igék között a különbség morfológiailag gyakran jelöletlen az osztjakban, csak az ige mondatbeli helyzete utal értelmére. Ugyanígy az igenevek körében sem jelölt az aktívpasszív kategória. Néhány esetben azonban a nominalizáció passzivizációval is jár. Ennek eredményeként a felszíni szerkezeti jelzett szó mélyszerkezeti megfelelője tárgy vagy határozó, tehát nem a cselekvőre magára utal, hanem a cselekvés irányára, ill. a helyére, esetleg idejére. 1.15.1. A jelzett szó tárgy: V oy nöyata juy 'sodrástól hajtott fa' (KT 566a). A noya ige tárgyas, jelentése 'hajt, ringat, visz'. Igeként is lehet szenvedő szerkezet része, szenvedő igei személyraggal: watna juy nöyeli 'a széltől a fa hajlíttatik, a szélben a fa hajladozik' (KT 566a). Ez a példamondat irányít bennünket a végbemenő változás egyes lépcsőinek elképzelésekor: S": * oy juy noyalta 'a sodrás hajtja a fát' S — O — y

Vxakt S' : oyna juy nöyali 'a sodrástól vitetik a fa' (-Xx ^ ^Vxpass S -* NP + VP NP -> oy noyata juy 'sodrás hajtotta fa' C - Adj - S SOVVxakt

^^ C

Cx

SV

Vxpass

=$.

CAdjpartpass

S. A noya- igének van tárgyatlan változata is: V nöy-, Vj. noyä- 'ringatózik, hajlik, reszket', így lehetséges cselekvő szerkezet is: * oyna noytâ juy. További példa: V mä wertäm kiriw 'az én csináltam csónak (jelen !), amit most csinálok' (KV 147). A nominalizáció és a passzivizáció sokkal gyakrabban jelentkezik együtt a befejezett melléknévi igeneveknél (1. 2.2.). 3 Nyelvtudományi Közlemények 80A-