Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Hajdú Péter: Rekonstrukció az urálisztikában [Rekonstruktion in der Uralistik] 15

28 HAJDÚ PÉTER nek, amelyek morfologizálódnak és új grammatikai kategóriák kialakulásához adnak indítékot. A jurákban pl. elég sok olyan -j (és -w) végű forma van, melyet LBHTISALO szótára idézőjelben minősít ,,vocativus"-nak, ti. a hagyományos felfogás szerint a jurák nem ismer vocativust (pl. hädakej 'heda, Grossmutter' < hadaké). Közelebbi vizsgálatuk azt mutatja, hogy ezek a nagy hangerejű elnyújtott kiáltásból vagy az éneklésből a mindennapi beszédbe átterjedt megszólító formák. Ilyen értelemben tehát nyugodtan beszélhetünk vocativusi kategóriáról, hiszen ez az elem — úgy látszik — grammatikalizálódott, akárcsak a női nemzetségnevek -j végződése, mely csakúgy énekben, kiáltásban keletkezett nagyon érdekes szociolingvisztikai körülmények között, s ma már külön képzőként fogjuk fel ezt az elemet.20 Mindez érdemleges

a jurák nyelv szempontjából, de éppen archaikus vonásai miatt talán az uráli összehasonlításban is hivatkozhatunk rá, szükség esetén. Arra gondolok, hogy legutóbb RÉDEI KÁROLY (a III. Nemzetközi Magyar Nyelvészkongresszuson 1977 augusztusában) a magyar felszólítójelet vocativusi szerepű -j elemből eredeztette. Ehhez a magyarázathoz jó hátteret szolgáltathatnak az említett jurák vocativusok, amelyek eddigi tudásunkkal szemben azt dokumentálják, hogy e kategória nyelvcsaládunk keretein belül lehetséges volt már esetleg alapnyelvi viszonyok között is. * A rekonstrukció módszereinek megnövekedett sokféleségét a felsorolt lehetőségekkel nem merítettük ki: elsősorban olyan területekről említettem példákat, ahol saját eredményeimre is hivatkozhattam. Háttérbe szorultak viszont a belső rekonstrukció egyebünnen ismert lehetőségei vagy például a számítógépes nyelvészet alkalmazása a hangmegfelelések megfogalmazásának ellenőrzésében, amellyel kapcsolatban igen érdekes kísérletekről hallottunk a két évvel ezelőtti finnugor kongresszuson (BÁTORI ISTVÁNtól). Áttekintésem nem törekedett teljességre, ehhez sem a rendelkezésemre álló idő, sem szakértelmem nem volt elegendő, az előadott tényanyag — úgy hiszem — mégis kellő módon megmutatta, hogy ma némileg másképp értelmezzük a rekonstrukciót, mint az újgrammatikusok és hogy változatosabb eszközeink vannak hozzá, mint elődeinknek voltak. HAJDÚ PÉTER Rekonstruktion in der Uralistik* von PÉTER HAJDÚ Komparatistik spielt in der Uralistik eine führende Rolle. Erwartungsgemäß sind als verschiedene Methoden der Rekonstruktion zur Geltung gekommen (innere Rekonstruktion; verschiedene Formen der 'äußeren' Rekonstruktion: Konfrontation verwandter Sprachen und Dialekte, Auswertung sprachgeschichtlicher Angaben), wodurch ziemlich verwendbare Hypothesen über phonologische und morphologische Struktur der PU 20 Erről

Id. HAJDÚ: MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 29 [19 74]: 289; NyK 61 [1959]: 223-146; NyK 72 [1970]: 45-57. - Hasonló jelenségeket m utat ki a vogulban KÁLMÁN BÉLA, MSFOU. 125 [1962]: 177-193. * Vorgetragen am 26. September 1977 als Inauguraladresse an der Ungarischen Akademie der Wissenschaften.