Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: Permi-cseremisz lexikális kölcsönzések (cirill) 57

58 BERECZKI GÁBOR évezred közepéig terjed a cseremisz-őspermi érintkezések kora. A hangtani bizonyítékok azonban amellett szólnak, hogy a régi cseremisz-permi érintkezések ezzel nem zárultak le, hanem a következő századokban is folytatódtak. Egyik legjelentősebb hangtani fogódzónk a permi nazális + explozíva hangkapcsolat denazalizációja. Ez a hangváltozás a 8. században zárulhatott le (1. RÉDEI K. : NyK 66: 259), tehát permi-cseremisz kapcsolatoknak ezt követően is kellett lenniük. A kapcsolatok régisége miatt nyilván sok esetben hiányoznak azok a hangtani kritériumok, amelyekkel bizonyítani tudnánk a kölcsönzést. így az alábbiakban közölt anyag feltehetően csak bizonyos hányada a tényleges kölcsönzéseknek. A régi keletű permi-cseremisz kapcsolatok mellett van egy újabb is, amely már csak a cseremiszre és a votjákra szorítkozik. A tatárjárás hatalmas népmozgást eredményezett a Volga és a Káma vidékén. A tatárok (kipcsákok) elől a bolgár-törökök tömegesen húzódtak északnyugatnak, s rátelepedtek a cseremiszek délnyugati szárnyára, a kelet, északkelet felé szoruló cseremiszség viszont a nyugati votják vidékeket árasztotta el. A cseremisz és a votják mondák egyaránt szólnak az egymással vívott harcokról (vö. BEKÉ ö.: SUST 76: 1 — 7; MUNKÁCSI B., Votják népköltészeti hagyományok. Budapest 1887. 61 — 66). A cseremiszek és a votjákok közötti érintkezés azóta sem szűnt meg, a Vjatka folyó medencéjében napjainkig tart. A kölcsönzéseknek ez a rétege már könnyebben kimutatható mind a cseremiszből, mind a votjákból. Kevés kivétellel nem terjednek túl a keleti cseremisz nyelvjárásokon, a votjákban pedig csak a délnyugati nyelvjárásokban akad néhány cseremisz jövevényszó. A régi kölcsönzések kimutatásánál az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy esetleg belső fejlődési rendellenességeket tekintünk a kölcsönzés ismérveinek. Egyes esetekben ehhez még az a veszély is járul, hogy régi bolgár-török vagy csuvas kölcsönszavakat, amelyek a mai cseremiszben és a votjakban megvannak, de a csuvasból kivesztek, szintén ebbe a kategóriába sorolunk. A kölcsönzés valószínűségét — a nyelvi kritériumokon túlmenően — az is növeli, ha egy-egy permi szó a cseremiszen kívül más nyelvekbe, például a csuvasba, tatárba, baskírba vagy az obi-ugor nyelvekbe is bekerült. A kölcsönzés iránya permi >> cseremisz. A cseremiszből — mint már említettük — mindössze néhány jövényszó került át a délnyugati votják nyelvjárásokba. Vegyük sorra, melyek azok a hangtani kritériumok, amelyek alapján permi kölcsönzésnek minősíthetünk egy-egy cseremisz szót, vagy legalább valószínűsíthetjük a kölcsönzést. I. Mássalhangzók 1. Fgr. *-r]k, *-nt A fgr. nazális + explozíva hangkapcsolat a cseremiszben megőrződött, a permi nyelvekben a szótőben mindig b, d, g fejlődött belőle. Azokban az esetekben, mikor permi g ~ cser. y (rjg helyett) megfelelést találunk — a cser. U moyër 'test, oldal, irány' kivételével — a kérdéses szavaknak más rokon nyelvekben nincs megfelelése, ami csak megerősíti a kölcsönzés valószínűségét. A fgr. *-nt csupán egyetlen olyan cseremisz szóban denazalizálódott, amely nem magyarázható permi kölcsönzéssel. Ez a cser. U ludo, KH Idôê