Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)

Szemle – ismertetések - Mikola Tibor: Ago Künnap: System und Ursprung der kamassischen Flexionssuffixe I. 391

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 391 kulása szempontjából, akkor az uráli (OJANSUU, FINCZICZKY, TEMESI, E. VERTES, MAJTINSKAJA), az altáji (0. DONNER) és más nyelvcsaládok3 névmástanulmányait

(s az ott közölt irodalmat), újabb általános nyelvészeti ós lélektani munkákat (SAUSSURE, BÜHLER stb.) is feltétlenül figyelembe kell vennie. Helyenként az alapszó besugárzás hatását a szuffixumra (ZSIRAI: MNy. 41: 1 — 11) sem szabad elhanyagolnia, s TROMBETTI gazdag példaanyagát is hasznosíthatná. Az idézett, ill. a felhasznált irodalom közlése nem felel meg mindig a kívánalmaknak. Pl. RAVILA, LAKÓ ós FOKOS elméletére többször hivatkozik (165, 168) anélkül, hogy lelőhelyet is adna hozzá, ez később részben pótlódik (1. 218, de RAVILA: FUF 27: 1 — 136 sehol sincs említve). A rövidítések jegyzéke nem tartalmazza a VI. fejezetben BÁRCZitól, MÉszÖLYtől, BARTHÁtól idézett könyveket, több ugyancsak pusztán itt idézett szótár (214) vagy csak rövidítve idézett, nem uralisztikai munka címét sem (218. lapon AiGr., KVglGr). Ugyancsak alaposan kell ismernie annak az irodalmat, aki Balázs gépiratból idézett disszertációjára gondol (egy külföldinek ez valószínűleg rejtély marad), hiszen az „a. a. O." (216) alapján a rövidítések jegyzékében is csak e mű ismerői találjak meg a Szuff. alatt. Következetlenségek is akadnak: ChrestSam. (23) de SamChrest. (241). A könyv kiállítása alatta marad az Akadémiai Kiadó utóbbi években elért színvonalának. Itt nemcsak az alig látható (97), vagy túlzottan is vastagon nyomott (235) betűjű lapokra ós az elolvasás előtt teljesen széteső kötésre gondolok, hanem első sorban a technikai szerkesztés hiányosságaira, vagy éppen hiányára. A tipizálás következetlen: „der Mensch, der Schlitten", ill. Fluß, Baum (85); a tipizálás hiánya okozhatja a zavaró számozást, pl. a 85. lapon 5. után kicsit nagyobb 7., a 96. lapon 6. után ugyanakkora 8., megfelelő tipizálással nyilvánvaló lenne, hogy nem azonos rendű alcímek, más sorozatba tartoznak. A 201. lapon van 1. pont, melyet nem követ 2., stb. A magyar könyvcímek német fordítása a szokástól eltérően kerek és nem szögletes zárójelben (239 — 42) ugyancsak zavaró. Sajtóhibát nem találtam sokat, de néhány zavarót: egyik típusa a téves számok, pl. 201. lapon utalás a 166. lapra (holott vagy a 165. vagy a 169. jöhet számításba, vagy 164—70); másik zavaró típusú a rövidítésekben a német főnévre utaló kisbetű (pl. Postsyrj. a 212. lapon) vagy németes rövidítése magyar címnek (Suff o: Szuff. 228). A nyelvtani hibát létrehozó sajtóhibák (pl. des Pronomen 228) ugyancsak nehezítik a szöveg megértését. A ö helyett használt y (222), vagy alfejezet idézése főfejezet nélkül (11 o: II, 11 a 179. lapon) zavarja az olvasót. A német fordítás — részben talán sajtóhibák miatt — nem kielégítő. Egy esetben Lehtisalo egy mondatának a MIKOLA javasolta fordítása németül értelmetlen: '(Um) etwas für sich zu erbitten, schmeichelt er seinem Gefährten, außer diesem Gefährten (wenn der Gefährte nicht da ist), schimpft er auf ihn' (125) Az Akadémiai Kiadó és a Mouton cég közös kiadásában megjelenő értékes nyelvészeti munka megérdemelte volna, hogy a nyelvészeti szakterminológiát ismerő német lektor nézze át kiadás előtt. VÉRTES EDIT Ago Künnap: System und Ursprung der kamassischen Flexionssuffixe. I. Numeruszeichen und Nominalflexion. MSFOu. 147. Helsinki 1971. 201 1. AGO KÜNNAP könyvének megjelenésével kapcsolatban, azt hiszem, nem szükséges e téma kidolgozásának időszerűségét, fontosságát bizonyítgatni. Elég, ha megemlítjük, hogy ez az első összefoglaló monográfia a szamojéd nyelvek névszóragozásáról. S aki AGO KÜNNAP eddigi munkásságát, tanulmányait ós páratlan értékeket megmentő kamassz gyűjtéseit ismeri, annak számára az is nyilvánvaló, hogy kitűnő képzettségű, a témát alaposan ismerő szakember vállalkozott az első szintézis nehéz munkájára. A bevezető fejezetek a kamasszokról ós nyelvükről, a legfontosabb összefoglaló munkákról szólnak. Nagy szeretettel ír a szerző az utolsó kamasszról, nyelvmesteréről, Klavdia Plotniko várói, akit a tallinni III. Nemzetközi Finnugor Kongresszus szamojéd szekciójának egyik előadásán személyesen is megismerhettek a szamojedológusok. 3 K.

BRUGMANN munkái közül elsősorban Die Demonstrativpronomina der indogermanischen Sprachen nem hagyható figyelmen kívül. •