Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)
Tanulmányok - Barabás András–Kálmán C. György–Nádasdy Ádám: Van-e a magyarban tulajdonnév? [Are there Proper Nouns in Hungarian?] 135
146 BARABÁS ANDRÁS-KÁLMÁN C. GYÖRGY-NÁDASDY ÁDÁM 3.3. Megállapíthatjuk: sem a tőtani viselkedés, sem a többesszám jelével való elláthatóság nem lehet döntő kritérium a magyar tulajdonnevek izolálására. A megoldást tehát nem az alaktan síkján, hanem a tulajdonnév külső kapcsolódási lehetőségeiben, szintaktikai disztribúciójában kell keresnünk. • 4. Mellékhipotézisként feltehetjük: (16) a szintaxis terén a tulajdonnév és a köznév a determináltság szempontjából különbözik. 4.1. A magyarban a főnévi értékű elemek pozitív determinálásának egy módja a határozott névelő használata. Vizsgáljuk meg, hogy a határozott névelős és a határozott névelő nélküli forma közötti különbségben a köznév és a tulajdonnév jelentéskülönbsége strukturálisan megnyilvánul-e. Állítsunk így szembe két főnévi csoportot! a virág +-» 0 virág E főnévi csoportok kontrasztjából a virág tulajdonnévi illetve köznévi volta nem derül ki — hiszen mindkettő lehet utónév is, családnév is, mucim is, de jelentheti a növényt is. Ezért a határozott névelő meglétét illetve hiányát mint a tulajdonnév egyedüli és egyértelmű jelölőjét nem fogadhatjuk e l.25 4.2. A mondatban betöltött funkciója szempontjából a tulajdonnév is, a köznév is lehet tárgy (vö. (11) ). A mondatban a tárgy valamilyen módon determinált, az alanyi és tárgyas ragozás szembenállásának megfelelően, hiszen az azt (pozitív) és a valamit (negatív determináltság) kontrasztjáról van szó. Használjuk most virág elemünket tárgyi funkcióban, tárgyas illetve alanyi ragozású ige tárgyaként! láttad a virágot ? láttál virágot ? De van ilyen mondat is: láttad virágot? A virágnak ez a környezete (V0 bj -I t) egyértelműen jelzi számunkra, hogy a virág elem itt tulajdonnévi jelentésű, és hogy csak az lehet. Azon állításunkat, hogy a Vobj H 1 környezetbe beleillő főnévi értékű elem tulajdonnév, úgy igazolhatjuk, ha egy értelmetlen fonémasort vizsgálunk e három környezetben. Legyen ez: *füpü. (A) láttad a *füpüt ? (B) láttad *füpüt ? (C) láttál *füpüt ? 26 Kétségbe kell vonnunk SZENDE ALADÁR és IMRE SAMU idevágó megállapításait: „Némely tulajdonnév, például a legtöbb személynév előtt nem használunk névelőt, mivel önmagában is pontosan meghatározott egyedet jelent" (SZENDE 131). ,,A tulajdonnév logikailag pontosan meghatározott, egyedi dolgokat jelöl meg, tehát voltaképp határozott névelő nélkül sem más a jelentése, mint azzal" (IMRE: MMNyR 1 : 271). Nem világos, hogy az ararát jelentése mennyivel kevésbé pontosan meghatározott, mint az angliá-é; illetve, hogy miért ne lenne különbség az újpest 'csapat' ós az újpest 'városrész' jelentése között Î .
