Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)

Tanulmányok - Fónagy Iván: A variáns, az emfatikum és a dinamikus elvű leíró hangtan [La variante, l’emphase et la phonétique déscriptive dynamique] 105

A VARIÁNS, AZ BMFATIKÜM ... 133: MAGDICS KLÁRA, A magyar beszédhangok akusztikai szerkezete. Budapest 1965. • ? MAGDICS KLÁRA, A magyar beszédhangok időtartama. Nyelvtudományi Közlemények 68 (1966): 125-129. o ..-..., MARTINET, A., La prononciation du français contemporain. Paris 1945. ,, MARTINER, A., Economie des changements phonétiques. Bern 1955. MARTINET, A., Eléments de linguistique générale. Paris 1967. MEDER, CORNELIA, Le problème des semi-voyelles en français contemporain. Paris 1976. MEIGRET, L., Traité touchât le commun usage de l'escriture [1542]. Paris 1545. METTAS, ODETTE, Remarques sur les aspects phoniques d'un des parlers parisiens. Etudes de linguistique appliquée 3 (1971): 107 — 116. MEYER, E. A., Englische Lautdauer, eine experimentalphonetisehe Untersuchung. Uppsala 1903. NYROP, KR., Manuel de phonétique du français parlé4. Leipzig —New York —Paris 1923. OSTWALD, P. F., Soundmaking. Springfield (Illinois) 1963. PAGET, R., Human speech. New York 1930. PALLIOT, Le vray orthographe françois. Paris 1608. PEAR, T. H., Voice and personality. London 1931. Projet de terminologie phonologique standardisée. Travaux du Cercle Linguistique de Prague 4 (1931): 309—326. REICHSTEIN, RUTH, Etude des variations sociales et géographiques des faits linguistiques. ' Word 16 (i960): 55-99. RICHTER, E., Beiträge zur Geschichte der Romanismen I. Chronologische Phonetik des Französischen bis zum Ende des 8. Jahrhunderts. Halle 1934. RICHTER, E., Das psychische Geschehen und die Artikulation. Archives néerlandaises de phonétique expérimentale 13. s. d. ROSENGREN, E., Om identiteten of antikens kvantitet och den modärna fonetikens s. k. dynamiska accent. Förhandlingar vid sjätte nordiska filologmötet 1902. 71 — ROUSSELOT, ABBÉ P. J., Principes de phonétique expérimentale I —II (1901). Paris 1924. SANDERS, W., Linguistische Stiltheorie. Göttingen 1973. E. SAPIR, La réalité psychologique des phonèmes. Journal de psychologie 33 (1930): 247-265. SAUSSURE, F. DE, Cours de linguistique générale [1916]6 Paris 1968. Magyarra fordította B. LŐRINCZY ÉVA: „Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest 1967. SCHANE, S. A., The phonème revisited. Language 47 (1971): 503 — 521. SCSERBA, L. V., Fonyetyika francuzszkogo jazika [1914]. Moszkva 1953. PELA SIMON, Les consonnes françaises. Paris 1967. SPIRE, A., Plaisir poétique, plaisir musculaire. Paris 1949. STANKIEWICZ, E., Problems of emotive language. Approaches to semiotica, 239 — 264. The Hague 1964. STRAKA, G., Durée et timbre vocalique. Z. f. phonetik 12 (1959): 276-300. SZENDE T., A magyar hangrendszer néhány összefüggése röntgenográfiai vizsgálatok tükrében. Magyar Nyelv 70 (1974): 68-77. SZÉPE GY., AZ alsóbb nyelvi szintek leírása. Altalános nyelvészeti tanulmányok 6 (1969): 359-466. TAMÁS L., Állandó (szociális) érvényű hangkülönbségek a nyelvi ábrázolásban. Magyar Nyelv 35 (1939): 273-82. TELEGDI ZS., Über die jüngere Entwicklung der Sprachwissenschaft: Acta Lingu. Hung. 11 (1961): 233-254. TELEGDI ZS., Über die Entzweiung der Sprachwissenschaft: Acta Lingu. Hung. 2 (1962): 95-108. TELEGDI ZS., A nyelvtudomány meghasonlásáról. Altalános nyelvészeti tanulmányok 1 (1963): 295-305. TELEGDI ZS., Egy fordulópont a grammatika történetében: a hagyományos nyelvtan bírálata és megújításának programja Saussure előadásaiban. Hagyományos nyelvtan — modern nyelvészet. 7 — 31. Budapest 1972. TELEGDI ZS., Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest 1976. THUROT, CH., De la prononciation française depuis le commencement du seizième siècle I-II. Paris 1881. TROJAN, F., Der Ausdruck der Sprechstimme [1948]. Wien — Düsseldorf 1952. TRUBETZKOY, N. S., Grundzüge der Phonologie. Prag 1939. VAUDELIN, G., Instructions crétiennes. Paris 1715. VAUGELAS, C. F., Remarques sur la langue françoise. Paris 1647.