Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)
Tanulmányok - Fónagy Iván: A variáns, az emfatikum és a dinamikus elvű leíró hangtan [La variante, l’emphase et la phonétique déscriptive dynamique] 105
A VARIÁNS, AZ EMFATIKUM... 131 Irodalom BAIXY, CH., Traité de stylistique française [1921] I—II. Heidelberg —Paris é. n. BAUCHE, H., Le langage populaire [1920]. Paris 1946. BICKERTON, D., Inhérent variability and variable rules: Foundations of language 1971, 457-492. BLOOMFIELD, L., Language9 [1933]. London 1969. BOUMENDIL, ALIETTE, Methodologie d'une enquête sociolinguistique auprès de sujets parisiens. These de doctorat Sorbonne-Nouvelle, Paris 1976. BOUZET, «T., L'enquête en Béarn. Le français moderne 16 (1948). BRUNEAtr, CH., La diphtongaison des voyelles françaises: Z. f. romanishce Philologie 57 (1937). BÜHLER, K.} Ausdruckstheorie. Jena 1933. BÜHLER, K. Sprachtheorie. Jena 1934. CHOMSKY, N>, Current issues in linguistic theory. The Hague 1964. CHOMSKY, N, Aspects of the theory of syntax. M. I. T. Press 1965. CHOMSKY, N, Topics in the theory of the generative grammar. The Hague 1966. CHOMSKY, N —HALLE, M., The sound pattern of English. New York—Evanston—London 1968. COHEN, M., Le français en 1700 d'après le témoignage de Gile Vaudelin. Paris 1946. CRYSTAL, D. —QUIRK, R., Systems of prosodie and paralinguistic features in English. The Hague 1964. DENES, P., Effects of duration on voicing. J. Acous. Soc. Amer. 27 (1955): 761 — 764. DEYHIME, G., Enquete sur la phonologie du français contemporain. La linguistique 2 (1967): 57-84. DELATTRE, P. C, L'accent final en français: accent d'intensité, accent de hauteur, accent de durée. The Frech French Review 12 (1938): 3 — 7. DELATTRE, P. —FREEMAN, D. C, A dialect study of American R's by X-ray motion picture. Linguistics 44 (1968): 29-68. DOBSON, E. J., English pronunciation 1500 — 1700 I—II. Oxford 1957. Ecloge praeci-puarum legum gallicae pronunciationis. Montibus 1624. EINARSSON, S., Beiträge zur Phonetik der isländischen Sprache. Oslo 1927. ELERT, C. CHR., Phonologie studies of quantity in Swedish. Stockholm 1964. ESTIENNE, H., Deux dialogues du nouveau langage françois italianizé [1578]. Paris 1885 I-II. FODOR, J. A. —GARETT, M., Some reflections compétence and performance. Psycholinguistic papers (eds. J. LYONS—R. J. WALES). Edinburgh 1966. FÓNAGY, I., Über den Verlauf des Lautwandels. Acta Lingu. Hung. 6 (1956): 172 — 278. FÓNAGY1 I., A hangsúlyról. Budapest 1958. FÓNAGY I., Kleine Beiträge zur Akzentfrage. Z. f. Phonetik 12 (1959): 36 — 57. FÓNAGY I., A metafora a fonetikai műnyelvben. Budapest 1963. FÓNAGY I., A beszéd dinamikus leírásának elveiről. Nyelvtudományi Közlemények 66 (1964): 316-330. FÓNAGY I., Hallható-e a mimika? Magyar Nyelvőr (90) 1966: 337 — 342. FÓNAGY I., Hangváltakozás és hang változás. Általános nyelvészeti tanulmányok 5 (1967): 123-153. FÓNAGY I., Métaphore d'intonation et changement d'intonation. Bull, société lingu. 64 (1969): 22-42. Paris. FÓNAGY I., Double coding in speech. Semiotica 3 (1971): 189 — 222. FÓNAGY I., Bases pulsionnelles de la phonetion I. Les sons. Rey. française de psychanalyse 34 (1970): 101-136; II. La prosodie. 35 (1971): 543-591. FÓNAGY I., Signe conventionnel motivé. La linguistique 7 (1971): 55 — 80. FÓNAGY I., írásjelek. Világirodalmi lexikon 5 kötet. Budapest 1976. FÓNAGY I., Mimique buccale. Phonetica 33 (1976): 31 — 44. FÓNAGY I., Nyelvek a nyelvben. Altalános nyelvészeti tanulmányok 11 (1977). FÓNAGY I., L'accent français: un accent probabilitaire. FÓNAGY I.—MAGDICS KLÁRA, Paradoxon der Sprechmelodie. Uralaltaische Jahrbücher (1963): 1-55. FÓNAGY I. —SOLTÉSZ KATALIN, A mozgalmi nyelvről. Budapest 1954. FÓNAGY I. —SZENDE T., Zárhangok, róshangok, affrikáták. Nyelvtudományi Közlemények 71 (1969): 281-343. FRANÇOIS, DENISE, Un parler d'Argenteuil. These de doctorat d'état. Paris 1970. 9*
