Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)

Tanulmányok - Komoróczy Géza: A sumer–magyar nyelvrokonítás [Die sumerisch-ungarische Sprachvergleichung] 3

ti K0M0RÓCZY GÉZA részt tiszavirág életű emigráns lapokban vagy folyóiratokban,16

olykor angolul.17

Tanulmányait végül Jós

FERENC — a későbbi BADINY JÓS FERENC — formálta magyar nyelvű könyvvé Buenos Airesben, a GR. KÁROLYI ISTVÁN elnöklete alatt működő Sumér—Magyar Tudományos Társaság megbízásából.18 Ez a könyv vált aztán ismertté mind a nyugati magyar emigráció köreiben, mind pedig Magyarországon. BOBTJLA munkássága nyomán a sumer—magyar nyelvrokonítás irodalma valósággal burjánzani kezdett. Első hívei, pl. GOSZTONYI KÁLMÁN,18

TELEKINÉ KOVÁCS ZSUZSANNA20

és mások, még csak részletkérdésekkel foglalkoztak, később azonban átfogó tanulmányok láttak napvilágot, röplapszerű kiadványokon,21

néhány lapos füzetekben, mind nyomtatva, mind sokszorosítva, 16 BOBULA

első magyar nyelvű cikkeit — amelyekből a fent, a 3. jegyzetben idézett könyve összeállt — felsorolja [BADINY] JÓS FERENC, a kötet 125 k. lapján; a cikkek a Fáklya, Új Magyar Út, Magyar Könyvtár c. lapokban, ill. gyűjteményben jelentek meg. — BOBUIÍA nézeteit heves bírálat fogadta, vö. pl. FOI-TINY ISTVÁN, in: Civitas Dei. A Magyar Katolikus Tudományos és Művészeti Akadémia Évkönyve. 1. New York 1956. Hl—122; TARCZ SÁNDOR: Krónika 1954. márc—jún.; vö. fent, 13. jegyzet, és alább, 60. jegyzet is. 17 így pl- I- BOBTJXA: The Great Stag. A Sumerian Divinity and Its Affiliations. Anales de história antigua y médiéval. Buenos Aires 1953. 119—126; Sumerian Technology. A Survey of Early Material Achievements in Mesopotamia. Smithsonian Report for 1959. Washington, D. C. 1960. 637—675. L. még: The Sumerian Goddess Ba-U. H. n. 1952. [Rotaprint.] — Vö. továbbá fent, 12. jegyzet, és alább, 18. jegyzet. 18 Vö. fent,

3. jegyzet.— Bobula ezt követően kiadott munkaiból: I. BOBUXA: Origin of the Hungárián Nation. Gainesville, Florida 1966. (Problems Behind the Irón Curtain Séries [ ! !], 3.); BOBULA IDA: Kétezer magyar név sumir eredete. Montreal 1970. 19 Vö.

GOSZTONYI KÁLMÁN: Tanulmány. Párizs 1959. (Művelődéstörténeti és nyelvtudományi egyeztetések 2.); A kazár anyanemzet [ ! !] birodalma és nyelve 1 — 6. [stb.î] Ahogy lehet, 120., 122—124., 126—127. szám, Párizs 1961 — 1962; Az összehasonlító nyelvészet az emigrációban. Ahogy lehet, 121. szám, Párizs 1961; Sumér nyelvészet jobbról ós balról. [Kézirat] Párizs 1962; A Gilgames-eposz befejezése. [Kézirat] 1970 k. (Az Antik Tanulmányok szerkesztőségéhez beküldött kézirat végül is közöletlen maradt.) — Más források, pl. mindjárt az alább következő jegyzetben idézendő tanulmányok egyike (Aluta, 21. 1., 3. jegyzet), GOSZTONYI sokkal korábbi (1954—) dolgozataira is hivatkoznak. 20 TELEKINÉ KOVÁCS ZSUZSANNA:

Magyar földrajzi nevek sumir és akkád eredete. Krónika 1956—1959; Többezer éves mezopotámiai magyar szövegek. Krónika 1955. dec. —1956. jún. E cikkben különben gyönyörű példa található a mezopotámiai szövegek „ősmagyar" értelmezésére, így: ,,Ah ti ilat Istar szaharmasa Tammuz", ,,Oh te élet, Istar szerelmese, Tammuz". Az akkád nyelvű verssor, amely egy himnuszban s más szövegekben is szerepel, itt kissé »elváltoztatott« formában olvasható. Helyes átírása: atti (d) Istar áa harma-Sá Du'üzu, „te vagy (atti, személyes névmás, egyes szám második személy, nőnem) Istár, akinek (áa, vonatkozó névmás) az ő (-Sá, névmási szemólyrag, mint fent) szerelmese Tammuz". Azokon a hibákon kívül, amelyek a két fordítás egyszerű egybevetéséből is kitetszenek — a személyes névmás kettéválasztása: atti, „oh te"; a vonatkozó névmás hozzácsapása a következő szóhoz: áa harma-Sá, ebből a szaharmasa, „szerelmese" stb. —, említést érdemel, mert elemi járatlanságra vall, az istennevet jelölő ún. meghatározó jel (determinativum) „elolvasása" és „lefordítása": (d) helyett ilat, „élet", holott ezek a jelek sohasem olvasandók. Az akkád szöveg magyar fordítását szemmel láthatóan a sa harma-sa, „akinek az ő szerelmese (harmu)" és a magyar jelentés távoli egybecsengése sugallta. — Vö. továbbá TELEKINÉ KOVÁCS ZSUZSANNA: Aluta. Az „Olt" folyó neve. Történelmi ós nyelvészeti tanulmány. Warren, Ohio 1963; S. KOVÁCS TELEKI: Sumerian Origin of theNames of the River „Ister-Danube". In: D. SINOR (ed.): Proceedings of the 27th International Congress of Orientalists (Ann Arbor, Mich. 1967). Wiesbaden 1971. 126—128. 21 Finnugor

= sumir. A Sumir — Magyar Tudományos Társaság és a Buenos Aires-i Facultad de Sumerologia magyar szemináriumának különleges felvilágosító irata