Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)
Tanulmányok - Komoróczy Géza: A sumer–magyar nyelvrokonítás [Die sumerisch-ungarische Sprachvergleichung] 3
A SUMER-MAGYAR NYELVROKONÍTÁS 31 Az ékírásos szövegekkel aztán végképp nincs a „sumer—magyarológus"-oknak szerencséje. Régebben óvakodtak attól is, hogy az ékírás közelébe kerüljenek, újabban azonban megnőtt a bátorságuk. S az eredmény? Amikor FEHÉR [JENŐ] MÁTYÁS és ÉRD Y MIKLÓS, a Gilgamesh könyvkiadó vállalat vezetői kötetbe gyűjtötték Galgóczy János régi tanulmányait,133 a könyvet — ,,a szöveg szellemével összhangban"134 — illusztrációkkal tették gazdagabbá. Az egyik kiegészítést, öt sor ékírásos szöveget, ezzel az aláírással látták el: „Néhány sor a Gilgames eposzból".135 Nos, az ékírásos szöveg a RÁKOS SÁNDOR akkád műfordításait tartalmazó gyűjteményes kötet136 borítólapjáról van véve, s nem a Gilgames-eposz részlete, hanem a kötet öt különböző darabjának — Egy asszír herceg pokoljárása; A tamariszkusz és a datolyapálma vetélkedése; Hadd hódoljak a bölcsesség urának; Királytükör; Az úr meg a szolgája — első sora, azaz címe.137 A Gilgames-eposz még véletlenül sem került közéjük; de az ,,összhang"-ot valóban sikerült megteremteni. Más helyen már részletesen ismertettem, milyen eljárással és milyen színvonalon próbáltak a „sumer—magyarológus"-ok magyar nyelvű sumer ékírásos feliratot hamisítani.138 A „sumer—magyarológus"-ok iratai tele vannak hivatkozásokkal neves sumerológusok munkáira, amelyek, úgymond, mind elismerték a sumer— magyar rokonságot. Ámde a bibliográfiai adatok felülvizsgálása kiábrándító eredménnyel jár. BADINY Jós FERENC mind leveleiben, röpirataiban, mind könyvében nagy nyomatékkal említi egy Ocserki nevű kiváló szovjet tudós régészeti művét, amely szerinte a „délről jött új ethnikum"-nak sumer voltát bizonyítja.139 Szinte fölösleges leírnom: a Tanulmányok nevű tudósnak A Szovjetunió története köréből c. könyvéről van szó.140 A bibliográfiai adat LÁSZLÓ GYULA egyik könyvéből származik,141 jeles „sumer—magyarológus"unk azonban az ottani címrövidítést nézte szerzőnévnek. Vajon mit értett meg a könyv tartalmából ?. . . A „sumer—magyarológus" szerzők bibliográfiáiban a szakirodalmi hivatkozásoknak két fajtáját ismerhetjük fel. 1. Sűrűn idéznek olyan műveket, amelyek egyszerűen nem léteznek. A puli sumer eredetét, s ezzel persze a sumer—magyar rokonságot, PALPALVY SÁNDOR a mezopotámiai ásatások leleteivel akarta bizonyítani: az assuri ásatások adatait SIR H. J. MC. DONALD: Ruin City of Assur. London 1895. c. könyvéből; 142 a lagasi ásatások adatait DR. MC. KENZIE: Lagash Cuneiform. London 1912. c. könyvéből;143 az eridui ásatások adatait M. TELL. 133 GALGÓCZY JÁNOS: A sumír kérdés. New York 1968. 134 Uo. 293. 135 "Uo. 173. 136 Gilgames — Agyagtáblák üzenete. Budapest 1966; 1974.3 137 A címsorok olvasatát 1. Agyagtáblák üzenete. Budapest 1963. 207. Az ékírásos szöveg ebben a kiadásban Kass János keze vonása, a későbbi kiadások borítólapján pedig Csillag Veráé. 138 Vö. fent, 80. jegyzet. 139 Vö. a fent, a 21. jegyzetben idézett röpirat 4.1., továbbá BADINY Jós FERENC: Káldeától Ister-gamig. 1. Buenos Aires 1971. 122 stb. 140 Ocerki istorii SSSR. Moszkva 1956. 141 LÁSZLÓ GYULA: Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Budapest 1961. 202. 142 A puli. The puli 2/18 [1966]: 3. 143 Uo. 2/19 [1966]: 6.
