Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)

Tanulmányok - Komoróczy Géza: A sumer–magyar nyelvrokonítás [Die sumerisch-ungarische Sprachvergleichung] 3

A SUMER-MAGYAR NYELVROKONÍTÁS 21 lassan bontakozott ki. Ez az eszme szín tiszta anakronizmus volt mindjárt megszületésekor, mert a sumerológia tudománya erre az időre már túllépett turáni korszakán. A turánista szellemű sumer—magyar nyelvrokonítás első szószólója FERENCZY GYULA volt,89

de az irányzat igazi zászlóbontása mégis

SOMOGYI EDE nevéhez fűződik.90

Kettejük mellett Galgoczy János vitt komolyabb szerepet.91

Ellenfeleik közül

MAHLER EDE,92

MUNKÁCSI

BERNÁT,93

VENE-kifejezetten a finnugor rokonság elmélete ellen irányult, hanem inkább bővítette rokonaink körét; igaz, éppen a kritikátlan bővítés alapozta meg az újabb elméleteket, amelyekben a magyar már szinte minden eurázsiai néppel rokon.) 89 FERENCZY GYULA:

Szumer és Akkád. Egy ős turáni nép a Tigris ós az Eufrates között. Tanulmány az assyrologia köréből. Debrecen 1897; A civilizáció bölcsője. A Nilus ós Eufrates mellékeinek legrégibb történelme. Debrecen 1900. — L. még alább, 96. jegyzet is. 90 SOMOGYI EDE:

Szumirok és magyarok. Budapest 1903, új lenyomata a Studia Sumiro-Hungarica 2. köteteként New York 1968; Emlékezzünk régiekről. Az emberiség története első feltűnésétől egészen a kultúra keletkezéséig. Budapest 1908. — SOMOGYI számos hírlapi cikkét, amelyekben egyébként két könyve anyagát bocsátotta előre, itt — s külön kutatások nélkül — nem regisztrálhatom. Megemlítendő viszont, hogy első könyve, amelyet védelmezője, GALGOCZY JÁNOS így jellemzett: „. . . merőben az izzó magyar sovinizmus vezette", s „hangja szokatlanul rikító talán", már megjelenésekor a sumer—magyar nyelvrokonítás egészére is érvényes ellenvetéseket váltott ki; a vitához vö. többek között MAHLER EDE: Budapesti Szemle 115 [1903]: 143—150 (kimutatja, hogy SOMOGYI könyve nagyrészt plágium); MUNKÁCSI BERNÁT: Jelentése Somogyi Edének „Szumirok és magyarok" c. könyvéről. Akadémiai Értesítő 15 [1904]: 44—46; ehhez vö. GALGOCZY JÁNOS [C]: A sumír kérdéshez. Ethnographia 15 [1904]: 132 — 147; MUNKÁCSI BERNÁT: Néhány szó a sumir rokonság védelméhez. Ethnographia 15 [1904]: 147—154. 91 Vö. fent, 87. és 90. jegyzet, illetve az ott idézett dolgozatokon kívül: [d] A kaukázusi népek őstörténetéhez. Ethnographia 12 [1901]: 343—351, 440—454; [e] Ujabb sumír szószedet. Ethnographia 13 [1902]: 111 — 117, 208—214, 260—267, 345—356, 405—411; [f] A sumír nép művészete. Művészet 2 [1903]: 109—118, 183 — 195; [g] Őstörténelmi böngészgetés. Ethnographia 16 [1905]: 87—92, 201 — 210 (a cikk első része, Tigin, nagy vitát kavart, mind itthon, mind külföldön, bírálói két vállra fektették GALGÓczYt, vö. a vita anyagát alább, 94. és 97. jegyzet, illetve GALGOCZY: [h]); [h] Végszó a „Tigin"ben. Ethnographia 17 [1906]: 149—153; [i]A sumír tárgyas igeragozás. Magyar Nyelvőr 42 [1913]: 266—270; [j] A sumír és ural-altaji nyelvrokonság kérdéséhez. [Kézirat] 1914; [k] Sumír—magyar szószedet. [Kézirat] 1915; [1] Sumír nyelvtan.^ [Kézirat] 1917. — A [j]—[k]—[1] alatt leírt kéziratokról említést tesz az Akadémiai Értesítő 31 [1920]: 34; további sorsukról nincs tudomásom. — A Studia Sumiro-Hungarica 1. kötete GALGOCZY JÁNOS: A sumír kérdés. New York 1968. c. tanulmánygyűjteménye volt. A kötet GALGOCZY dolgozatai közül a fent [a]— [b]— [c]— [d]— [e]— [g]— [h] és [i] jelzettel idézetteket közli, sajnos, a lelőhelyek pontos megjelölése nélkül; ezen kívül az alább, a 97. jegyzetben [m] és [n] jelzettel idézendő dolgozatokat, valamint egy más tárgyú munkáját és néhány könyvismertetését. Közli viszont, s ez igen szerencsésnek mondható ötlet, a GALGOCZY némely cikkére írt bírálatokat, illetve vitairatokat; ily módon a viták anyagából fáradság nélkül megállapítható, hogy a GALGOCZY fölvetette gondolatok a tudományos kutatások előrehaladását egyáltalán nem befolyásolták. — Meleg hangon nyilatkozik GALGOCZY munkásságáról (külön is említve az [e]— [f] alatti cikkeket) LYKA KÁROLY: Vándorlásaim a művészet körül. Budapest 1970. 269 k. 92 Vö.

fent, 87. és 90. jegyzet, továbbá MAHLER EDE: Babylonia és Asszíria. Budapesti Szemle 117 [1904]: 66 — 97, 227 — 257; Országhalom szumér szó? Magyar Nyelvőr 33 [1904]: 45—47; Babylonia és Assyria. Budapest 1906, különösen 187 kk.; Joseph Halévy. Egyenlőség 1917/9: 9—10. 93 Vö.

fent, 90. jegyzet, továbbá MUNKÁCSI BERNÁT: Keleti Szemle 5 [1904]: 343—351 = Ethnographia 15 [1904]: 433—438; Az ural-altaji népek. In: HEINRICH GUSZTÁV (szerk.): Egyetemes irodalomtörténet. 4. Budapest 1911. 3 — 68. különösen 38. kk.; Régi nyomok — új ösvények. Egyenlőség 1911/23: 78—81; Jelentés a Fáy Andráspályázatról. (GOMBOCZ ZoLTÁNnal.) Akadémiai Értesítő 31 [1920]: 32—44 (VARGA ZSIG-