Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Vásárhelyi S. István: Magyar igealakok szintézise [A Synthesis of Hungarian Verbal Forms through the Help of a Verbal Computer] 67

70 VÁSÁRHELYI S. ISTVÁN nyiben ténylegesen a betűt vizsgáljuk, erre általában az előbbi két megoldás kínálkozik. Ellenben általános módszer, hogy a szótárban nyelvtani informá­ciót (típuskódot) helyezünk el, és ezeknek a lekérdezése mindig egyszerűbb, mint magának a betűnek a vizsgálata, nem is szólva arról, hogy a szó betűi közül a kérdéses meghatározó betűt ki is kell keresni. Más kérdés az is, hogy a kivételek és szabályok aránya miként valósít­ható meg célszerűen. Nyilvánvaló, hogy azok a szabályok, amelyek érvényes­ségi köre kicsi, tulajdonképpen kivételként működnek. Helyesírási szempont­ból nem léteznek olyan alakok, mint [HALLLAK], [IZZZ], bár egy generálási szabály ezeket hozná létre, és külön törlési szabályt kellene kidolgozni ezekre az esetekre. Kettősbetűt tartalmazó olyan szó, amely kedvéért külön program­utasításokat kellene beiktatni, olyan kevés van,13 hogy célszerűbb kivételnek tekinteni, hisz kivételkereső programrészlet minden programban van. Ugyanez érvényes a meghatározott témakörben mozgó fordítás szókincsére is. Ha egy — egyébként teljesen általános és ezen a szókincsen kívül eső szavakra gyakori érvényes — szabály a szótári anyagra nézve ritka, akkor ezt a szabályt törölni lehet, és az ilyen sajátosságú szavakat rendhagyóként lehet kezelni. Ilyen pl. a -DZ tő véghangú igék családja, amelynek -DDZ felszólító módú tővariánsait — az előreláthatólag tudományos célokat szolgáló gépi fordítási szótárakban egytől egyig kivételnek tekinthetők.14 Mielőtt bemutatnánk a logikai szorzás módszerét, érdemes megnézni azt is, hogy milyen más módszerekkel lehet pl. igeragokat létrehozni. Erre is két fő lehetőség adódik. Példaként a kijelentő mód alanyi ragozás egyessz. 1. személy ragjait vegyük. A rag alakilag két tényezőtől függ, a hang­rendtől és az ikessegtől. Ha a lehetséges eseteket táblázatba (más neveken mátrixba, 2-dimenziós tömbbe) foglaljuk, akkor ilyen képet kapunk : 1 2 3 Hangrend : mély 1 iktelen OK 2 ikes OM ,,e-soros" EK EM magas ,,ö-soros" ŐK ÖM Ha az ige a szótár nyelvtani információja alapján ikes ós mély hangren­dű, akkor a mátrix a21 elemét kell a tőhöz illesztenünk. Hátránya, hogy rend­kívül nagy tömböket kell lefoglalni, és minden rag ül. ragváltozat teljes alakját tárolni kell. A másik eljárásban a rag kiinduló alakja VC, ahol V o-e-ö „értéket vehet fel", G pedig k-m értékeket. A programban külön-külön le kell kérdezni a V megállapításához a hangrend, a O-hez az ikesség típusát. A programok összeállítása szempontjából általában is kétféle típust lehet megkülönböztetni. Van olyan program, amelyben az adatok szoros szabály szerint vannak tömbökbe rendezve, ebben az esetben az adat kezelése rend-13 A Vég Sz.-ban 100 -LL végű ige van (224—225), ezek közül a -laki-lek ragos alak szempontjából a hall igén kívül legfeljebb a szégyell, restell és vall jöhet számításba. Izzik és átizzik igén kívül a VégSz.-ban más nincs is (197). 14 Edz, pedz, megedz (VégSz. 523), valamint 67 -DZIK végű ige (190). Ezek közül egy gépi fordítási szótárba, ha a fele is bekerül, legfeljebb 15 — 20 igének van szükség a felszólító módú alakjára.

Next

/
Thumbnails
Contents