Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)
Tanulmányok - Vásárhelyi S. István: Magyar igealakok szintézise [A Synthesis of Hungarian Verbal Forms through the Help of a Verbal Computer] 67
68 VÁSÁRHELYI S. ISTVÁN kok szintézisének kérdéseivel továbbra is foglalkozik ; valamint egyik munkatársának kéziratban levő cikkéről, amely az igealakok szintéziséről szól. Kéziratban volt módom megismerkedni LTJGOSINÉ PAPP MÁRTA, az ÉGSZI munkatársa cikkével, amely szintén az igeragozás szintézisével foglalkozik. Ez utóbbi kipróbálásra is került a Tervhivatal ICL System 4—70 számítógépén, és egyben fordulópontot is jelent : ez az első olyan nyelvészeti program hazánkban, amelyet byte-szervezésű gépen futtattak. A gépi szótárazás és elemzés (forrásnyelvi analízis) kérdésével KIEFER FERENC8 és VARGA DÉNES9 foglalkoztak, mindketten DÖMÖLKI BÁLINT módszerét10 alkalmazva a gépi fordításban. VARGA DÉNES módszerét SZELEZSÁN IRÉN is felhasználta11 a gyakorlatban. A cikk megírásakor még nem jelent meg az 1973 óta hirdetett Papers in Computational Linguistics című könyv (Az 1971-ben Debrecenben megtartott nemzetközi számítógépes nyelvészeti kongresszus előadásai, PAPP FERENC és SZÉPE GYÖRGY szerkesztésében). Ezért az ebben lévő tanulmányok ismeretének hiányában további témába vágó munkáról nem sikerült tudomást szerezni. 2. Programom VARGA DÉNESnek a szukcesszív behatárolás elnevezésű módszerét használja fel, de nem elemzés, hanem szintézis céljaira. Az igeragozás nyelvészeti szempontjaihoz nem kívánok hozzászólni, de a változó tő végű rendhagyó igék tipizálásában talán sikerült némi egyszerűsítést elérni. A módszer ismertetésén kívül egy, a nyelvészeti szakirodalomban ritkán tárgyalt témával is foglalkozunk, mégpedig a nyelvi feladatok megoldásának néhány programozástechnikai kérdésével. A számítástechnika és a gépek a magyarországi gépi fordítás kezdete óta (1961) sokat fejlődtek, kialakult bizonyos számítógépes kultúra is. (Ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy HELL GYÖRGY a MESZ-l-es jelfogós számítógépen a kinyomtatott szöveget még 10-es számrendszerbeli számokban kapta meg, amelyet át kellett alakítani betűkké.12) Hazánkban jelenleg kétféle típusú számítógépek találhatók : egyik fajtájuk az ún. szószervezésű típus, amelyben a legkisebb címezhető egység a szó, általában 24 bites, és ebben 4, egyenként 6-bites karakter (megjeleníthető betű, szám vagy jel) helyezhető el. Bár egyes típusok rendelkeznek ún. karaktermódú műveletekkel, ezek nem általánosak. A másik típus a byte-szervezésű gépek családja, amelyben a legkisebb címezhető egység a byte, amely 8 bit hosszúságú, és ebben egy karakter helyezhető el. Ez nyelvészeti szempontból is praktikusabb. Már régóta használatosak a különféle magasszintű (feladatorientált) programnyelvek, mint a COBOL, FORTRAN, ALGOL és újabban a PL/1. 8 KIEFER FERENC, Gépi fordítási kísérletek az M-3 számítógépen. IMDK = Időszerű műszaki dokumentációs kérdések 3 — 4. Gépi fordítás. Algoritmusok orosz nyelvű szövegek elemzésére. Bp., 1963. OMKDK. 69 — 142. 8 VARGA DÉNES, Morfológiai elemzés a szukcesszív behatárolás módszerével. IMDK 244-271. 10 DÖMÖLKI BÁLINT, Jelsorozatok tulajdonságainak felismerésére szolgáló algoritmusok. Az MTA Számítástechnikai Központjának tájékoztatója, 8 :63 — 68. 11 SZELEZSÁN IRÉN, Orosz főnevek és melléknevek analízisének programozási vonatkozásai. A tudományos tájékoztatás elmélete ós gyakorlata. 11. sz. Nyelvfeldolgozás és dokumentáció. Bp., 1967. OMKDK, 164—183. 12 Vö. HELL GYÖRGY i. m. 181.
