Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)
Tanulmányok - Gheno, Danilo: Az erza-mordvin névutók áttekintése (Első közlemény) [Aperçu des postpositions en mordve-erza (Premiére partie)] 45
54 GHENO, DANILO birtokos személyrag révén fejezzük ki. Erről az oldalukról is közelíthetők tehát a névutók a főnevek kategóriájához, mert rendszerint csak ez utóbbiak kaphatnának birtokragot (más szófajok is, amikor birtokos személyraggal szerepelnek, főnevesült formában állnak : a mellékneveket illetően vö. pl. mdE. mazim 'szépségem', tkp. 'szépem', m. kedvesem, f. rakkaani 'drágám' stb.). Vegyünk mdE. példákat, amelyekben a névutóhoz a különböző birtokos személyragok csatlakoznak : uzo arán parijam dugam i 1c el' et 'várj, sógornőm, nővérkém, eléd állok' (P 2, 167. — I Icel'et" eléd', tkp. 'előtted' < : ilcel'e névutó 'előtt' -f- 4e. sz. 2. sz. birtokrag) ; ilc el' ene k asü 'előttünk áll' (Evs 236. — Ideiének 'előttünk' < : ilcel'e -f- -nek t. sz. 1. sz. birtokrag) ; jozoston tus 'elment tőlem' (Evs 236. — Jozoston 'tőlem' < :jozosto névutó '-tol' + -w./~ -m\ e. sz. 1. sz. birtokrag) ; konas jutkstorjk éesemede poks ? 'ki a legidősebb közületek V (Evs 234. — Jutkstorjk 'közületek' < : jutksto névutó 'közül' + -r\k t. sz. 2. sz. birtokrag) ; koda mon jutkstost, bratci, orgodin ? 'hogy szöktem meg közülük, testvérek V (P 2, 105. — Jutkstost 'közülük' < -.jutksto -\- -st t. sz. 3. sz. birtokrag); kortinek kuvalmanzo 'róla beszéltünk', (ERS1 113. — Kuvalmanzo 'róla' < : kuvalma névutó 'hosszában', itt '-ról/-ről, vm/vki körül' -f ~nz0 e - sz - 3. sz. birtokrag); 1c is en ze saét' 'érte jöttek' (Evs 233. — Kisenze 'érte' < : Icisç ~ Icis névutó '-ért' -+- -nze ~ -nzo 1. fent) ; varmas packat l'isi 'keresztülfúj rajtad a szél' (Evs 232. — Packat 'rajtad keresztül' < : pack ~ packa névutó 'át, keresztül' + -t ~ -t'l. fent). Ismeretes, hogy — mint az mdE.-ban — a birtokrag a magyarban és a finnben is hozzáilleszthető a névutóhoz. Mi több, meg kell jegyeznünk, hogy a kapcsolódási sorrend mindhárom nyelvben ugyanaz : vö. mdE. malavanok 'mellettünk el' << : mala- tő -f -va prolativusrag -j- -nok t. sz. 1. sz. birtokrag ; m. alattam < : al- tő + -{a)tt locativusrag13 -| (a)m e. sz. 1. sz. birtokrag; f. sisällänsä 'benne' < : sisä- tő + -lia adessivusrag + -nsä e. sz. 3. sz. birtokrag. És ez a kapcsolódási sorrend is — amely talán már az uráli alapnyelvre jellemző volt14 — a főnévhez közelíti a névutót az mdE.-ban (és a finnben) : vö. mdE. Iciskaékast 'az ő kutyájuk nagyságú' •< : Iciska 'kutya' + -&ka comparativusrag -f- st t- sz - 3. sz. birtokrag (ugyanígy a finnben : kaupungissamme 'városunkban' << : kaupunki (töve : kaupungi-) 'város' -j- -ssa inessivusrag -f-wme t. sz. 1. sz. birtokrag ; a magyarban ezzel szemben :15 testvérednek < : testvér + -fejd e. sz. 2. sz. birtokrag + -nek dativusrag). A személyes névmás ** névutó viszony az említett, alapvetőnek nevezhető módon túl, elsősorban a beszélt nyelvben, sajátos kifejezésbeli kívánalmak vagy érzelmi okok következtében, megvalósulhat még más helyettesítő formákkal is. Hozzá lehet illeszteni a névutóhoz a birtokragot s egyidejűleg elétenni a genitivusban álló megfelelő személyes névmást (éppúgy, mint a főnév esetében) : pl. mon ez g an 'énrajtam végig', minek l a conok 'mint mi' (vö. s^nst kudost 'az ő házuk' kudost 'házuk' helyett). Ne felejtsük el, hogy azonos szerkezetű formák használhatók a magyarban és a finnben is : pl. m. mielőttünk, f. sinun rinnallasi 'temelletted', továbbá hogy, mint a magyarban és a finnben, az mdE.-ban is nyomatékosító értékük van. Szintén nyomatékosító (de nem ennyire kiemelő) értéke van az mdE.-ban egy másik, az előzőnél 13 Az ősi locativusi rag tulajdonképpen -t volt : a gemináció keletkezéséhez vö. MNR 32. 14 L. HAJDÚ P., Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 1966. 70. 15 A birtok- és esetrag kapcsolódásakor a magyarnak az mdE., finn stb. főnévtől eltérő viselkedésének valószínű okáról 1. HAJDÚ i. m. 70 — 71. !
