Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Papp Ferenc: Paul L. Garvin: On Machine Translation 297

SZEMLE - ISMEETETÉSEK 297 tések, mozgásredundancia, esetleg mozgásátvetések (egy később szükséges mozdulat sorrendben korábban történő megvalósítása stb.). Érdekes lett volna e vonatkozásokat is belekapcsolni a vizsgálatba : így az általános nyelvi-mozgásbeli viselkedésmodellhez szolgáltathatott volna adatokat, megfigyeléseket a tanulmány. Jóllehet BLUMSTEIN tanulmánya meglehetősen „JAKOBSON centrikus", a szerző helyesen választotta ki JAKOBSON ötletei közül azokat, melyekre egy ilyen fent bemutatott vizsgálatot építeni lehet. így munkája, amit bibliográfia és tárgymutató is kiegészít, s melynek tartalmi gazdagságát talán sikerült némileg érzékeltetnünk, hasznos gazdagodást jelent a nyelvészeti vonatkozású afázia-irodalomban. BÜKY BÉLA Paul L. Garvin: On Machine Translation Selected Papers Mouton, The Hague 1972. 142 1. Van még egyáltalán gépi fordítás (GF), vagy e könyvvel a jeles kiadó szép fejfát kívánt állítani egy halottnak Î Nem jelentett-e visszavonulást a GF^tól az, hogy annak egyik szovjet úttörője 1967-ben következetesen „automatikus" fordításról beszél, melyben nem a gép a lényeges, hanem egy olyan teljesen formális és minden részletében explicit nyelvleírás, amely elméletileg akár gépen is megvalósítható î (L. [4], erről folyóiratunk hasábjain: NyK. 69:451 — 454.) Nem hasonlatosak-e a GF-munkálatok az alkímiához : az aranycsinálás ( = gépi fordítás) ott sem sikerült, nem is sikerülhetett — ám rengeteg érdekes megfigyelés halmozódott föl és végül egy új tudomány, a kémia megszületéséhez ( = számítógépes nyelvészet) vezetett ? — Izgalmas tudománytörténeti vállalkozás lenne az ilyen és efféle kérdések megválaszolása. Ha a mi kultúránkban a legújabbnak tűnő kutatási irányok mindig fellelhető korai előzményeitől eltekintünk (esetünkben ez például legalább LEiBNizig s akár a mi KALMAR GYÖRGYünkig megtehető : kisebb-nagyobb jóindulattal valószínűleg minden területen fellelhető „magyar" ős is), a mai GF épp hogy húsz éves múlt : 1954 januárjában fordított először, az ott szokásos hírverés mellett, egy IBM-gép oroszról angolra (ha ugyan nem már 1953. májusában egy londoni gép : vö. [4], 1298-as tétel alatt). Az ezt követő évtizedben nyelvészek által talán még soha a tudománytörténet során nem látott aranyeső hullott a GF elősegítésére : 1956 — 1965 között csupán az Egyesült Államok központi állami szerveitől 20 millió dollár (vö. [3], 107 —112). Vajon épp az USA-ban mekkora szerepet játszott e csodálatos bőkezűségben az őket 1957 őszén ért „sputnik-stress" ? (És megfordítva : Vajon a Szovjetunióban mekkora szerepet játszottak ezek az USA-beli eredmények vagy vélt eredmények az új nyelvészeti irányzatok megjelenésénél î Tény az, hogy a szovjet matematikai referáló folyóirat már 1954-es 10. számában, tehát alig néhány héttel-hónappal az említett New York-i bemutató után, beszámol az első GF-kísérletekről ; a „Priroda" c. folyóirat 1955-ös 8. száma hoz erről egy rövid közleményt Ljapunov és Kulagina tollából ; a „Voprosy jazykoznanija" meg 1955-ös 6. számában — és az ún. „strukturalista vita" ugyané folyóirat hasábjain az 1956-os 5. számban indul el.) Vajon csak a pénz hajtotta-e a kutatókat vagy sokkal inkább az az európai-amerikai tudományosságban mindig élő igény, hogy a tudós közvetlenül hasznos legyen ? (A legtöbb országban azért nem volt az USA-belihez hasonló „aranyeső", sőt fordítva: a kutatók saját közvetlen anyagi érdekeiket félretéve kezdtek ezzel az üggyel foglalkozni — valószínűleg erőltetett lenne úgy folytatni : „no persze, egy későbbi nagy pénz vagy hatalom reményében".) S ezekhez az általános kérdésekhez óhatatlanul hozzákapcsolódnak saját „nemzeti" kérdéseink : Vajon, ha a Szovjetuniónak olyan sürgős volt ezekről az amerikai eredményekről (is) tudomást venni — mely nagyhatalmi álmok ringathattak bennünket még évekig ezt követően, mely elképzelések anyanyelvünk világnyelv-voltáról és/vagy népgazdaságunk zártságáról, hiszen erről az egész kérdéskomplexusról soká nem kívántunk tudomást venni î A kérdések puszta felvetésével kívántuk a szélesebb kontextust megteremteni GARVIN itt ismertetendő könyvéhez. Maga a kötet a jeles (ha úgy tetszik: magyar származású — bár ő talán inkább szlovákiainak mondja magát) szerző kilenc, 1956 és 1968 között e témakörben megjelent tanulmányát tartalmazza. Nem időrendben, hanem bizonyos laza tematikai csoportosításban : az I. csoport (egyetlen, 1963-as tanulmányával,