Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Zaicz Gábor: Finnugor régészeti kultúrák az újkőkortól a vaskorig 270

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 281 mélet szerint ugor törzsek lehettek az ~ fémtárgyak készítői. Ebben az esetben az ugorság a bronzkorban fejlett fémművességgel rendelkezett, és fémművességi központjuk termékei nagy területen terjedtek el Kelet-Európa finnugor lakta vidékein. A réz- és bronzkorban (az i. e. II. évezredben) az ugorság — az andronovói népesség hatására — kétséget kizáróan áttért a termelő gazdálkodásra. Gazdasági életük alapját az állattartás alkotta (szarvasmarhát és juhot tenyésztettek). A II. évezred közepére tehetjük a lótenyésztés elterjedését és a bronzkor végére a nomád állattenyésztés kialakulását. A földművelésnek is nagy szerepe lehetett. Nem elképzelhetetlen, hogy az állattartás és a földművelés is Közép-Ázsia felől, ugor közvetítéssel terjedt el a Káma, majd a Volga vidékén. A bronzkor végén, az i.e. I. évezred első felében szakadt meg az obi-ugorok és az ősmagyarság szomszédsága. Az obi-ugorok északra vándorlásának tárgyi emlékanyaga az uszty—poluji m. A bronzkor végén és a vaskor elején — az ananyinói m. emlékanyaga alapján — erősebbé vált az ~ hatás a Volga—Káma vidékén. Egyesek szerepet tulajdonítanak az ananyinói m. létrehozói között a IX—VIII. sz.-ban a Volga—Káma vidékére költözött ~ népességnek is. — Vö. : 2 —3, 18, 20, 28, 32 — 33, 35. (35) Uszty- poluji Vaskori m. a nyugat-szibériai Ob alsó folyásának vidékén, az i. e. V—IV. sz. ós az i. sz. II. sz. között, az obi-ugor népek régészeti hagyatéka. A m. az urálontúli bronzkori m.-ekre vezethető vissza. Az obi-ugor népek az i. e. I. évezred közepe táján délről, valószínűleg az Irtis középső folyásának vidékéről vonultak e területre. Az ~ m. tárgyi emlékanyaga kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a m. lakossága korábbi szálláshelyeiről a fejlett lovas kultúra hagyományait és az andronovói díszítőművészet jegyeit hozta magával. Fémművessége nagymértékben hatott a Volga—Káma menti ananyinói m.-re. — Vö. : 2-3, 34. (36) Volga—okai Üjkőkori m. az Oka torkolat vidékén és a Felső-Volga vidékén, az i. e. III—II. évezred fordulójáig. Esetleg kapcsolatba hozható a szvidéri m.-gel. Az i. e. III. évezred elején egy csoportjuk, a balahnai m. hordozói kelet felé nyomultak, a Szura folyóig. A m. más csoportjai a III. évezred folyamán észak felé vándoroltak. Az évezred végén a voloszovói m. lakossága kiszorította őket a Volga—Oka vidékéről. Nem ismeretes, hogy a ~ m. hordozói milyen nyelven beszéltek. Az kétségtelen, hogy nem finnugorok voltak, bár egy részük beolvadt a nyugat felé terjeszkedő voloszovóiakba, és így részt vett a finn-permi népek etnogenezisében. Az ural —kámai kerámia a ~ m.-től vette át a „fésűs" díszítést. A III. évezred végén a fatjánovói m. hordozói a Volga—Oka vidékén jelentős területekről szorították ki őket. A ~ak a III—II. évezred fordulóján északnyugatra, a Ladoga-tó és Finnország déli területei felé vándoroltak. — Vö. : 6, 11 —12, 30, 33, 37. (37) Voloszovói Az ural—kámai m.-re visszavezethető rézkori m. a Volga—Káma-vidék déli területein, elsősorban a Felső- és Középső-Volga vidékén, az i. e. III. évezred végétől a II. évezred közepéig. Hordozói már a m. kezdeti szakaszán hatalmas területeket szálltak meg az említett helyeken, kiszorítva innen a balahnai, valamint a fatjánovói m. népességét. Csak átmenetileg kényszerültek áthúzódni a Volga bal partjára a balánovóiak előrenyomulása miatt. Az egyre nyugatabbra terjeszkedő ^-ak közé a II. évezred első negyedében — a m. második szakaszán — beolvadt avolga —okai m. egy része. A m. utolsó szakaszán a ~ népesség hatalmas erdős területeket tartott megszállva Kelet-Európában : a Káma alsó folyásától csaknem a Baltikum keleti vidékeiig. A ~ m. népessége finnugor (pontosabban finn-permi) volt. A ~ finnugor törzsek vándorlásuk során birtokukba vették azokat a területeket, ahol későbben — a történeti korokban — a finnségi és a volgai finnugor népeket találjuk : nagyjából ekkor alakultak ki Kelet-Európa finnugor lakta területeinek határai. A II. évezred közepére az óriási kiterjedésű -~ m. nyugati és keleti vidékei közötti jelentős kulturális különbségek, a gazdasági átalakulás és külső (déli, a keleti területeken urálontúli) hatások következtében három önálló m. alakult ki: a pozdnyakovói, a kazanyi és a rövid életű csirkovo — szejmai m. A ~ m. késői változataiból létrejött m.-ek sok rokon vonást mutattak egymással. E rokon jegyek alapján kétségtelen, hogy