Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Mizser Lajos: A hónapok elnevezései a szomojéd nyelvekben [Names for Months of the Year in the Samoyedie Languages] 175

176 MIZSER LAJOS I. A halak életével és a halászattal kapcsolatos elnevezések Halnevek szerepelnek a következő hónapnevekben : nyeny. Sehr, halé-jirij '(der April, wo man zuerst in Landseen zu fischen anfängt)' ; ngan. (TTÉ 3 :15) kolb kiteda 'pbiÖbi MecHu'. A hónapnév főnévi jelzős szerkezet mindkét nyelvben. Az előtag, a Tisch' jelentésű szó uráli eredetű (MSzFE 2 :250, SKES 1 :146). Nyeny. Sehr, jáumgalé-jirij '(der September ; Seefischmonat, wo der Omylj samojedisch jáumgale, d. i. Seefisch an der Küsten gefangen wird)', (96b) jäwq^kal ^>jirïj '(Monat der Omul-Fische, Monat im Spätsommer)', Pyr-Ter : ne' XCLAU' upuü 'aßrycT'. jäwTj^käXe 'Omul ; Seefisch' (<Cjäm 'grosser Fluss, Ob, Meer' -\- %àtl'e 'Fisch') két tagja között birtokviszony van, legalábbis a gégezárhang, illetve a genitivus ragját a morfémakapcsolat határán helyettesítő nazális erre utal. Az omul (Coregonus omul) a marénafélékhez tartozik, és igen gyakori hal az Óbban, a Jeniszejben, s a lefolyástalan tavakban (pl. a Bajkálban) is előfordul. SCHKENK a lazacfélék családjába sorolja az omult (Salmo omul Pali.). Ezt átvéve, N. SEBESTYÉN IRÉN (NyK. 49 :17) a fi. juominki „laxhane som ej far hake i nedra käken och haller sig röd i köttet hela sommaren (tejes lazac, melynek az alsó állkapcsa nem lesz kampós és amelynek húsa egész nyáron vörös marad)" és a zrj. juman, jutnai ,,E1-ritze, Cyprinus Phoxinus" szavakkal egyezteti. Az egyeztetés azonban nem helyes, mert mindkettő az 'ívni' jelentésű szóból származik: fi. juo; zrj. ju(SKES 1 :124). A %aV és a XdAAe' 'adatok többes genitivusban állnak. Szelk. Pápai kvögeri-éréd ,,szeptember (tokhalhónap)". A khövöger „«oceTpa» (tokhal)" jelentésű szó ősszamojéd eredetű : nyeny. jehena, wehana 'Stör'; eny. behana; ngan. bakunu 'ua.' (KSz 14 :23, 17 :26 —7, MSFOu. 49 :45). Szelk. Pápai köri-ered „október (tokhalhónap)". A khör 'iwyKcyH (mukszun)' szó minden valószínűség szerint uráli eredetű : kam. kuru 'Salmo lenoc. Pali.' ; kojb. churrii 'salmo coregonides' ; fi. kuçre 'norsyngel, nors' ; karjaun. kuçris 'osmerus eperlanus' ; lűd kugreh 'ua'. ; zrj. guri-na 'gründling, cyprinus gobio ; vog. chori 'salmo muksun' (JSFOu. 30 :50, SKES 2 :240, NyK. 49 :12-3). Szelk. (MSFOu. 122: 26) B. muendéel-irad '(Njelmamonat ; Juli)', C. muensel-ireäd, ivuenée-(wuensel-) ireäd 'der Njelmamonat (Juli), Pápai vg,ndzsi-érèd 'augusztus (nyelmahónap)'. A wandss 'Stör, Njelma' (egyes nyelvjárásokban a -l subst. denom. képzővel) szó uráli eredete valószínű : eny. Ch. jiddu, B. adde 'Njelma' ; nga,n. jintu 'ua.' ; lp. vâitsek 'kleiner Lachs' ; zrj. ùdi 'Ber' ; osztj. ùnts 'ua.' ; vog. os{köA) 'nyelma' (JSFOu. 30 :49, FUF 12 :90—1, NyK. 55 :75). Szelk. Pápai köba-pecatkuj-éréd 'november (a kis csuka bőségének a hava)'. A hónapnév első része három szóból áll: köba 'MaJTHHKOH (kicsi)', peca 'qyKa (csuka)' ; ke, kwe, kue 'ocTaTOK | Rest ; JIHLUHHH | überflüssig (Selk. Wz. 88.) Szelk. Pápai warghe-pécat-kuj-éréd 'december (a nagy csuka bőségének a hava)'. A warghe szó ősszamojéd eredetű : nyeny. rjärka 'gross' ; eny. Ch. adikeo, B. arikeo ; kam. uryo ; kojb. urga; mot. orga ; tajgi urgo ; karag. opzó (KSz. 13 :274, NyK. 55 :73). Az ivással és az ikrázással is kapcsolatos néhány hónapnóv : Nyeny. (389b) erd. pubs jiÁi 'Monat, in dem Fische laichen'. Az előtag :