Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)

Tanulmányok - Molnár Ferenc: A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéről [cirill] 77

A PERMI NYELVEK SZÓVÉGI MAGÁNHANGZÓI 95 permi *ôsk- <C korai őspermi *ûska || cser. yuiKbiMC 'ÔHK' (az -biMC képző) előpermi *u§ka vagy *ëska < ? iráni, vö. av. u%sá, óind uksa '6biK'. A volgai és permi szavakban metatézis történt: *&S > sk. — HARMATTÁ: ói *u%sä\ A középirániban már nem ismeretes a szó. — Az otUKa, oska, alakban a -ka kicsinyítő képző (Kons. 324). A FUV ide kapcsolja a vog. uskä 'ox' szót is, ez azonban átvétel a zürjénből (SLW 96 —97). Vö. még: SyrjChr.; VokPerm. 126. 15. nadeeoK. 'cKpemeHHe, nepece^eHHe' | votj. nadeowc 'nepeKpecroK (yjiHií), JiecTHHMHaH njiomaÄKa' — permi *pad-vez. Összetett szó, pad- eleme a pad 'flopora' szóra megy vissza. || osztj. pdnt 'TpaKT' — előpermi *panta < iráni, vö. újperzsa pand, szanszkr. panthä-, av. pantay-, osszét fändag 'nyTb, Aopora* — A permi szavakban denazalizáció történt. Óiráni vagy még régebbi átvétel lehet. Vö. ArUgr. 14; WICHMANN: FUF 14: 97; FUV; VokPerm. 165; KÖVESI: Vir. 1963: 250. 16. noda nyelvj. 'CKOT' | votj. nydo 'CKOT, CKOTHHa' J MU pudo ua — permi *ppda < iráni, vö. pamíri-iráni podá, tadzs. poda 'cTafl,o' — HARMATTÁ: ói *päta, ki *päd; A tádzsik szó óiráni < *pätaka — A tadzs. poda -a-ja tehát csak másodlagosan került szóvégre. LAKÓ és az ő nyomán KÖVESI a pad 'Fuss' szó -a képzős alakjának tartja, a permi szavakat, amelyek 'lábas jószág' -*• 'barom' jelentésfejlődéssel jutottak mai jelentésükhöz (LAKÓ 31; Perm-Kópz. 41). Vö. még: LYTKIN: IZV. 387-388, VokPerm. 59; FUV. 17. nypm 'HO>K' | votj. nypm ua. — permi *purt < iráni, vö. óperzsa *paraöu. — A VokPerm. -ban a kikövetkeztetett óperzsa alak *paraêu- (209). Vö. még PAASONEN: FUF 2: 186. 18. pöM 'íjBeT, OKpacKa, orreHOK', Ja. roma 'pyMflHbiü' | votj. ökoM3UHbt '3apyMHHHTCH, noflpyMHHHTbCH, npHropeTb' — permi *róm < *ror) < iráni, vö. parachi rbr\g, újperzsa rang, szanszkr. ranga- 'ufier' — Vö. Kons. 234, Perm-Vok. 126. 19. luaüm 'pyßjib' < árja, vö. av. soito-, saeta- '^eHbrn.' — A zürjénben számos nyelvjárásban saí'alak is van (Kons. 120). HARMATTA: av. éaëta- 'Geld,, Vermögen' < óir *%saita-, ki *sêd < *sëti — A szókezdetet a középirániból tudjuk jól magyarázni, mert az óiráni %ë- a déloroszországi iráni nyelvemlékek tanúsága szerint is s-sé is fejlődhetett (HARMATTA: Studies in the History and Language of the Sarmatians 95). A szóbelseji diftongus viszont óiráni formára utal. Abban az esetben esetleg magyarázható az óirániból, ha feltesszük, hogy az őspermiben a szókezdő mássalhangzótorlódást úgy oldották fel, hogy az első mássalhangzót elhagyták. Az eredeti forma azonban saf lehet, és így középiráni átvétel. A zürjénben ugyanis egyszótagú szavakban volt it < f változás (Kons. 121). Vö. még: VokPerm. 170. 20. cod (codû-J 'MOCT' Ud. coud, FV coüm — permi *söd mdM cedb 'MOCT, IIOJI' | mdE cadb 'MOCT' — előpermi (volgai—permi) *ssd3- < ? indoiráni, vö. szanszkr. sëtu- 'MOCT', av. haëtu- ua. — Indoiráni, vagy ősiráni kölcsönszó, későbbi iráni megfelelőiben az s- h-vé, változott (vö. 03bip, HBO 3). Vö.: ArUgr. 182; Kons. 379; FUV; VokPerm. 63. 21. cyp 'ÜHBO' | votj. cypua. —permi *sur < iráni, vö. óind súra- 'IIHBO, XMejibHOÍí HanHTOK', av. hurä- aJiKorojibHbiH HanHTOK': — Csak indoiráni kölcsönszó lehet, mert a proto-iránira jellemző s ^>h változás már az átvétel után ment végbe (vö. HBO 3; HARMATTÁ: i. m. 72.). Vö. ArUgr. 182; SyrjChr.; LYTKIN: VoprJaz. 1953/5 59, VokPerm. 210. 22. ctopc 'Tbicíma' | votj. cwpc ua. — permi *éurs < árja, vö. óind sáhásra, av. hazafira-, középperzsa hazär '100'. Az ősárja forma *z*hasra A