Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)

Tanulmányok - Molnár Ferenc: A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéről [cirill] 77

90 MOLNÁR FERENC A fenti -a-ra végződő szavak tehát általában képzettek. Több közöttük a madárnév, amelyekben a hangutánzással is számolnunk kell. A PFU *-j-re (nem rekonstruált végmagánhangzóra) visszamenő szavakban tehát a szóvégi magánhangzó rendszerint eltűnt, a vot jakban azonban több esetben -i alakban megmaradt. Zürj. -a ^ votj. -a(o) megfelelés található néhány bizonytalan példában. Az -a-ra végződő szavak témám szempontjából való fontossága miatt, az alábbiakban olyan szavakat is megemlítek, amelyeknek a CompGr. nem rekonstruálta az alapnyelvi alakját, vagy amelyek az általam vizsgált szótárakba nem kerültek bele. 1. votj. éala 'tetrao bonasia' | zürj. sela ua. A FUV finnugor szónak tartja és a következő alakokkal egyezteti: vog. sula, Éosztj. (PÁPAI) süglej, D ëutaj 'tetrao bonasia'. Ezek azonban zűrjén jövevények az obi-ugor nyelvekben (SLW 159-160; SLO 88). 2. zürj. gada 'Larus (canus)' E szó mind a FUV-ban mind az ESzK-ben megvan, de az alapnyelvi formát nem tudják rekonstruálni. Hangutánzó szó (FTJV 21), képzett is lehet (CompGr. 188; PermKépz. 40). 3. zürj. gala 'kleiner Stein', $ola 'klein' LYTKIN e szóban az -a-t — A. Kövesi Magdára hivatkozva — megőrzött tő véghangzónak tartja (UAJ 39: 284). KÖVESI azonban az -a-t kicsinyítő képzőnek veszi, s csak megjegyzi, hogy ,,a példák jó részében talán nem is képző az -a, hanem bizonyos fonetikai helyzetben megmaradt tővéghangzó" (PermKépz. 40). A szó jelentése és a votják megfelelő: U keïî, J Jcöl'i 'Kieselstein' (WICHMAN: FUF 15: 3; PermKépz. 40) arra mutat, hogy a zűrjén szó elhomályosult deminutiv képzővel van ellátva. 4. zürj. (WICHM.) I V S burna 'Brunnen (I).Tschetwerik (V), grosses . . . Gefass (S)' | votj. (Wichm.) U M J berno 'Braukufe (U), Mühltrichter (M J)' (vö. LAKÓ 25) A fenti finn-permi ( ? finnugor) etimológiának az ESzK nem adja meg az előpermi alakját. Edénynevek esetében a képzett forma nem ritka, így az -a képző is lehet (KORENCHY: i. m. 158). 5. votj. (WICHM.) ÉS peza 'Meise' (vö. LAKÓ 24) A szó madárnév, így a hangutánzással, képzéssel itt is számolhatunk. Csak egy mordvin megfelelő van (mdE. pizas 'Kohlmeise') (vö. LAKÓ 24). 6. votj. mol', meta 'Brust, Bruststück (z. B. eines Ochsen), Wamme íz. B. Fuchsw.); Brust am Hemde' Az MSzFE mil'a, mal és mol alakokat is közöl, valószínűleg az utóbbiak, az lesek az eredetibbek (418). A CompGr. nem közli az alapnyelvi formát, ez az MSzFE szerint *msl3 vagy *mslj3 (a mell stb. szókkal való összetartozás esetén *mslk3). Az -a-s forma, a többi alakot figyelembe véve nyilvánvalóan képzett. A permi nyelvek finnugor (finn-permi) eredetű szókincséből a fentiekben 236 etimológiát vizsgáltam meg (nagyobb részüknek egyaránt volt votják és zűrjén tagja, míg egy kisebb csoportban csak az egyik permi nyelvből volt megfelelő). Ezek az etimológiák — figyelembe véve a hozzájuk fűzött megjegyzéseket is — az eredeti végmagánhangzó szempontjából összesítve, számszerűleg a következő képet adják. A finnugor (finn-permi) alapnyelvi véghangzók-