Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Honti László: Etimológiai adalékok [Etymologische Beiträge] 425

ETIMOLÓGIAI ADALÉKOK 427 lehetségesnek tartja, hogy a zürj. (WUo.) V. S. P. éar 'hölzerne Kugel (V. S.), Netzflosse aus Birkenrindenstreifen (in Form eines Eies) (P.)' (< orosz map 'golyó, gömb') átvétele (ez utóbbi obi-ugor megfelelőiről 1. TOIVONEN: FUF. XXXII, 74, RÉDEI, SLW. 162). Úgy véljük, hogy ez a hipotetikus magyarázat nem állja megf|, helyét, az osztják szó tudniillik egy fgr. kori *sar3(-) (COLLINDER, CompGr. 414), *6ar3(-) 'szar; szarik' nomen-verbum szabályos folytatója. STEINITZ (FgrVok. 36, 100) a cseremisz adatok alapján fgr. *a ~ *o magánhangzó-váltakozással számol, míg E. ITKONEN szerint (FUF. XXIX, 287— 8) csak őscseremisz váltakozásról van szó. 4. Osztják idrflc 'Wasser' A m. jég 'Eis' szóhoz az oszt jakból csak a (OL. 160) V. Vj. itfrfk', Trj. i^Urj'k', DN. ie*r]k, Ni. ierflc, Kaz. iwfk', O. i&rfk 'Eis5 (ősosztj. *ö, 1. STEINITZ, OstjVok. 73 jegyzet) szót szokás kapcsolni (1. pl. MSzFgrÉ.), noha van egy másik megfelelője is: (OL. 183) V. Vj. Trj. idrfk", DN. idrjk, Ni. i^rfk", Kaz. nrfk\ 0. idrfk 'Wasser' (ősosztj. *9, 1. STEINITZ, OstjVok. 89 jegyzet). E két osztják szó egy tőről fakad, ősosztj. *ö ~ *a (vö. STEINITZ, OstjVok. 101) váltakozáson alapuló szóhasadás eredménye. Az utóbbi alakváltozatnak 'Wasser' jelentésben az egész osztják nyelvterületen való elterjedése nyilván a m. víz 'Wasser' hajdan bizonyára megvolt osztják megfelelőjének eltűnésével párhuzamosan történt. A 'Wasser' jelentésű fgr. szó talán azért szorult ki az (eredetileg csak) 'Eis' jelentésű javára, mert az osztjákok az év legnagyobb részében csak jég formájában találkoznak a vízzel a természetben. A magánhangzó-váltakozás más esetekben is eredményezett szóhasadást, pl. (KT. lyö) V. iotäx 'ankommen, kommen

5

~ (KT. 197) V. idta werden (etw.); anfangen' (*ö^ *d), (OL. 5) V. Vj. WÙri, Trj. fan, DN. tcCn, Ni. tán 'Brautpreis', Kaz. (folkl.) $%y 'Preis' ~ (OL. 209) V. VjTliV, Trj. fi'n, DN. fn, Ni. fin, Kaz. fin, O. tin 'Preis' (*ä ^ *i). A magánhangzó-váltakozás a paradigmában alakulhatott ki, s az így létrejött tőalternánsokat a nyelv olykor szóalkotásra használta fel oly módon, hogy az egyes alternánsok önálló szókként más-más — de egymáshoz közeli — jelentésben éltek tovább. 5. Zűrjén t'éom 'Speicher aus Brettern' Tudomásunk szerint a zürj. (WUo.) t'éom 'Speicher aus Brettern, Spielhäuschen der Kinder, Wald- od. Wiesenhütte zum Übernachten (aus Pfählen und Birkenrinde)' stb., votj. (MŰNK., A votják nyelv szótára) cum 'kamara, éléstár, ruhatár; Kammer, Speisekammer, Kleiderkammer' szókhoz eddig a rokon nyelvekben nem találtak etimológiai megfelelőket. Úgy véljük, hogy a permi szókkal összetartoznak-az alábbi osztják adatok: (KT. 837) V. Vj. VK. söyem', Vart. soeyëm', Likr. säySm', Trj. söy§mr, 'Schneehütte (an dem Winterweg), in den Schnee gegrabene Höhlung, ofenartig, worin der Ostjake auf seinen Reisen bei starker Kälte schläft, Schlafplatz im Schnee (V.), Höhle, Winterlager (des gestreiften Eichhorns, der Ratte, Maus, Schlange, in die Erde gegraben) (Vj.), Höhle des gestreiften Eichhorns (VK. Vart. Likr.), des Fischotters, des Bibers (Trj.)'. A szó eredeti jelentése 'ideiglenes szállás, kunyhó', ill. 'állati odú' lehetett. Á kunyhó nyilván nyírfakéregből készült, amint erre a zűrjén szó jelentése utal is. Erről tanúskodik a DUNIN—GORKOVIC orosz—osztják—szamojéd szó jegyzékében (Tobolszk, 1910; DONNER: MSFOU.