Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 416

SZÓFEJTÉSEK 417 a zűrjén szó votják megfelelőjének a magánhangzója — mint alább látni fogjuk — u. A zürj. a ~ votj. u hangviszony finnugor előzménye viszont általában palatális magánhangzó (*e) és csak egészen ritkán veláris hang (vö. E. ITKONEN: FUF. XXXI, 319—20; LITKIN, VokPerm. 171—3). UOTILA (FUF. XXVI, 176) szerint a 'Gegend' jelentésű zürj. tas nem választható el a következő szótól: (WUo.) V. Sz. I. Ud. P. tas Stock zum Verschließen der Tür (von außen) (V. P.); Leiste, Querholz (z. B. am Stuhl) (Sz. P.); Latten am Schlitten (L); Wehr im See (zwei Pfahlreihen mit Torf dazwischen, in der Öffnung eine Reuse) (Ud.)' ~ votj. (MUNK.) SZ. tus: dôdi-t. 'a szán oldalának felső fája; das obere Holz an der Schlittenseite', (WICHM., közli UOT.: MSFOU. LXV, 8) MU. tus, dus 'Seitenholz, -stange am Wagen od. am Schlitten', Gr. tus 'die oberen Seitenhölzer über den Fesseln am Schlitten'. A jelentésfejlődés a következő lehetett: 'Seitenholz, Rahmen' —> 'Seite, Umgegend, Gegend (bes. Flußgegend)' -> 'die Bewohner einer Flußgegend'. Minthogy a magyar szónak 'Seitenholz' jelentése nem ismeretes (ilyen jelentés feltevése a hangtani tekintetben amúgyis ingatag magyar <y permi egyeztetés kedvéért felesleges !), a m. tó/-nak a zürj. tas-szal való összekapcsolása tévesnek minősítendő. — Tévesen: ÁKE. 586; RÄSÄNEN: FUF. XXIV, 251 (ellene TOIVONEN: UAJb. XXVI, 147). 2. TOIVONEN (i. h.) a következő lapp szót ajánlja a m. táj megfelelőjéül: (LIND.—ÖHRL.) taiw, taiwa 'locus, tractus'; (LAG. 2561) Wfs. DQHWS 'Gegend'; (GRUNDSTRÖM, LLpWb.) L. täiha 1. 'Stück, Teil (vom Boden = Ackerstück, Stückchen Erde, vom Land = Gegend, von einem Brotfladen, von Fleisch, einem Netz, einer Renntierherde usw.)', 2. 'ein bißchen Zeit, kleinerer Zeitraum'. Ez a származtatás mind hangtani, mind jelentéstani szempontból lehetséges, de a távoli rokon nyelvi megfelelés miatt bizonytalan. 3. A m. táj-nsbk a fenti lapp szóval való egyeztetése természetesen nem zárja ki egy másik, valószínűbb magyarázat lehetőségét. Valószínűbb azért, mert az ajánlott, hangtanilag és jelentéstanilag jól ideülő megfelelő közeli rokon nyelvből való. Az osztj. (KT. 976) DN. ta%d, V. täyi, Trj. táyi, Kaz. täyi, O. tä%a 'Ort, Stelle' szóra gondolok.1 A jelentéstani oldal nem szorul bizonyításra. A szó belsejében feltehető ugor *-k- vagy *-y- a magyarban intervokalikus helyzetben (ragos-jeles-képzős alakokban, pl. tájon, tája, tájék stb.) kiesett és helyére hiátustöltő -/- került. A nominativusi táj /-je a szuffixumos alakokból vonódott el. 138. Magyar tekint 'blicken, schauen' Tekint (N. teként) 1. 'blicken, schauen', 2. 'für etw. ansehen, als/für etw. betrachten', 3. 'auf etw. Rücksicht nehmen, in Anbetracht ziehen' szavunk legrégibb előfordulása: 1300 k.: fyrou a-||-niath thekunched (ÓMS.). A vog. (MUNK.: NyK. XXV, 259) É. tattémt- 'tekinteni' igével való egyeztetése (MUNKÁCSI: i. h.; WICHMANN: FUF. XI, 230; vö. még MUSz. 201, 212) nem fogadható el, ugyanis a feltett Hetint >> tekint hangfejlődés nem igazolható. 1 A

magyar és az osztják szó összetartozásának az ötlete — egyéb tévesen idevont szavak (pl. finn taka- 'Hinter-') társaságában — már ANDERSONnál (Wandl. 229—30) felbukkan.