Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Rédei Károly: Zürjén szövegmutatványok [Syrjänische Textproben] 3

Zűrjén szövegmutatványok Az alább közlésre kerülő szövegeket 1964-ben a Komi Autonóm Köztársaságban tett három és fél hónapos tanulmányutam alkalmával gyűjtött anyagból válogattam. Zürjénföldi tanulmányutam alatt kb. 30 ívnyi szöveganyagot (népmeséket, elbeszéléseket, dalokat, siratóénekeket, találós kérdéseket) jegyeztem le a következő nyelvjárásokból: Vim, Alsó-Vicsegda, Felső-Vicsegda, Nyivsera, északi és déli permják. Néhány lapnyi anyagot a középvicsegdai és az izsmai nyelvjárásból is gyűjtöttem. Célom ugyanis az volt, hogy lehetőleg csak azokon a területeken végezzek kutatómunkát, amelyekről mind ez ideig csak kevés vagy egyáltalán semmiféle szöveganyag sem állt a kutatók rendelkezésére. A permják szövegeket főiskolai hallgatóktól Sziktivkarban jegyeztem le. A többi nyelvjárási anyagot helyszíni terepmunkával gyűjtöttem. (A gyűjtött anyagnak kb. 70%-a magnetofonszalagon is megvan.) A Vim folyó melletti falvakba tett gyűjtőutamra (1964 májusában) A. K. Mikusev folklorista kísért el. Kollegiális és baráti segítségéért ezúton is köszönetet mondok, őszinte hála illeti a Szovjet Tudományos Akadémia Komi Filiáléját azért, hogy munkánk megkönnyítése céljából gyűjtőutunkhoz rendelkezésünkre bocsátotta a Filiale „Nauka" nevű kishajóját. Vimi nyelvjárás. Vimi nyelvjárási szövegeim a következő három faluból származnak: IÚeiiiKH (zürj. seska), Jlyr (zürj. gu-cert) és Typbfl (zürj. túrja). üleuiKü a Vim (zürj. jem-va) bal partján, Jlyr és Typbfl pedig tőle északabbra, a folyó jobb partján terül el. A nyelvjárás főbb jellemző vonásai: 1. Az l hang viselkedése szempontjából az l *y 0, vagyis az izsmai típusba tartozik. Pl. velen 'lóval' ~ vë 'ló', pukala 'ülök' ~ puköni 'ülni'. Az /-bői palatális magánhangzó után / lesz, pl. zej 'nagyon' (Soskiban: zë) ~ Sz. zel, pij 'felhő' irv Ud. piv « *pil). Ugyancsak j lesz az Z-ből a utáni helyzetben is: majtni '(be)kenni' ~ Sz. maltni. Két mássalhangzó előtt, ill. egy mássalhangzó előtt abszolút szóvégi helyzetben az l kiesik, de az előtte álló magánhangzó (u, o, i, e) nem nyúlik meg. Pl. sutsa 'állva', sut! 'állj fel!' ~ Sz. sült- 'feláll, megáll'. Végül az l bizonyos igeképzőkben (-oll- ~ Sz. -áll-, -el-, -Ml-) változatlanul megmarad: pirollini 'bemegy', a$$ilni 'lát', vetlillini 'járkál' (1. még SzrSzlK. 458). • 2. Az e és az i nem-első szótagban megmarad. 3. A nyelvjárás jellemző vonásai közé tartozik az asszimiláció is. Pl.: batt'as 'apák' -~ V batjas, lesecéini 'eKőkészül' ^ V leédcí. 4. A jésített s helyén olykor /s-t, a § helyén pedig jd-t találunk (epentézis). Pl. vojsa 'nyitott, nyitva' ~ V voésa, kejdni 'hideg lesz, megfagy'^ V keftavni. l*