Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: Cseremisz szövegmutatványok (cirill) 25

30 BBRECZKI GÁBOR yo'ltdëdm. te'we ki'nddm, sdkâ'râm kandendtä't. wdc sêkd'rSm td nä'hn sd'nddèdm. wa'ra i'Zd mdú oprawba'jësëm. wä'td wa'ra md'údm ja'bes: — wara sâkdrctsdm kd'êkê cikenä't? temwes ja'ra

— ma-nam — kande-nämf wa'ra ma'nes: — mdn td'bd ko'las ca'cêsëm. kok sdkd'rzèm ma ya'ckên? man go'lta. no, md'úd kdce- oprawba'jas? tuma'jsdm, tumaysëm — oksajem cdbdrä'ken ko'bdn wet. — td'bd wet, poza'luj, prowerä'jä bdk, mdlä'nem so'këd jaïëno'k li'es! — man ko'ltasêm. no, ja'ra, prost'dbe' a't kert: — kok sêkd'rêm wet ê'ëkal ka-ckën —, ma'tidm. nu — marnes — pes ,,pwrd" [§]lat tdn. ter\ge'lä yen, td'údm korltas ja'raf kd'ëkd td'údm ko'ltas ja'ra? kê'ëkd tdú mi'et, td'std to ja~mden to'lat, to dska'llan pwkset. wuje'tsêm ma'ldn wel a.'k kac dska'lzë! tak nidú orlamnen

ko'ltds§m. ëdbdskdS'dmât, td lä'ktdn ke'fom ta, ece* ik pe[l]li'tdrdm d'bdral yo'ltdëdm. wa'ra md"r\ges to'l'êm da, ama'las pê'ren wa'zdm. taya'cë ja'kte ijuka't wke mo'lo. wa'ra i'za mireje'nza ko'ltdëna. ka'lêk! wet te-rjge jün ka'stdn e'läs a'k li, a'k jard! kd'les kolyp'Zdstô pä'säm d'Stäsf a mdú terjge'ïa sd'kdr nä'lmd wi'r bon jün kastdma't, sowscm delà' yuba'skd ke'jen. Emberek! Hallott [történet]. Egy (tkp. ez) napon elindultam Mezewalemba disznót venni. Malacokai venni küldtek. Az igazgató mondja, [hogy] már nincs eladó malac. Mire én: — most mi a teendő ? Ezután megfordultam, [és úgy] gondoltam [haza]jövök. Kicsit iszogattam, aztán bementem a szomszédomhoz. Bementem a szomszédba, és vettem [már előbb] két darab kenyeret. Ezt zsákba dugtam, és begöngyölve a csomagtartóra tettem. A kerékpárt kinn hagytam, magam bementem [a házba], és a gazdával ketten elbeszélgettünk. Éjszaka bejön (tkp. bemegy) a házba egy tehén. Nagyon (tkp. csak úgy) lármázik. Mi ijedten csitítjuk. Azt gondoltuk: valamilyen munkás jön be. Kimenve [látjuk, hogy] egy tehén felmászott a tornácra. Egyre csak be akar menni a házba. Aztán lement, és a tehén a két kenyerem teljesen megette. Mit csináljak (inf.) most ? No, elzavarom a tehenet az éjszakában ! A tehén megfordult, és most meg bement a szomszédba. Én meg — mondván, [hogy] nem lesz jó dolog, ha sokáig így megy — gyerünk igyekezni haza. Hazaérek, egy csepp kenyerem sincs. Most, mondom, az asszony ma ,,befűt" nekem ! Mit csináljak (inf.)? A feleségem nincs otthon. Kihasználtam a pillanatot, s \nsszaszaladtam Kumjába. íme, meghozták a kenyeret. Vettem hát öt kenyeret. így aztán tisztáztam magam. A feleségem aztán kérdi tőlem (acc.) : —Aztán hova tetted a kenyeret ? Rendben van— mondom — hoztam ! Aztán azt mondja: —Hallottam én ezt. Két kenyeret mi evett meg? — mondja. No, hogy tisztázzam magam? Gondolkoztam, gondolkoztam — hiszen kevés pénzem maradt. — Ha megnézi, nekem nagyon melegem lesz ! — mondtam [magamban]. No, rendben van, bocsánatkérés nélkül nem tudod [megúszni]: — Két * kenyeret megevett a tehén —, mondtam. No — mondja — te nagyon ,,jó" vagy. Ha így van, téged érdemes elküldeni ! Hova érdemes téged küldeni? Ha elmész valahová, vagy elveszíted [amiért mentél], vagy a tehénnel eteted meg. Jó, hogy a fejed nem eszi meg a tehén ! így én [erre] megsértődtem. Megharagudtam, és elmentem, még egy