Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: Cseremisz szövegmutatványok (cirill) 25

Cseremisz szövegmutatványok 1966-ban és 1968-ban több hónapot töltöttem a cseremiszeknél. Első­sorban arra törekedtem, hogy minél világosabb képet kapjak az egyes csere­misz nyelvjárásokról és elterjedésükről. Számos olyan nyelvjárásváltozato­sikerült találnom, amelyek jelentősen bővítik eddigi ismereteinket. Kettőt közülük lentebb részletesebben bemutatok. I. Erdei cseremisz (ko-zla ma'rë) nyelvjárás Eddig is köztudott volt, hogy a hegyi cseremisz nyelvjárást a Volga bat partján is beszélik. 1968 augusztusában bejártam a hegyi nyelv járásterülettől északra eső vidékeket, amelyek a Mari ASzSzK jelenlegi közigazgatási beosztása szerint a Kilemari kerülethez tartoznak. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy az itt beszélt cseremisz nyelvjárás nem különbözik számottevően a hegyitől. Az itt lakók, mivel ezt a területet hatalmas összefüggő erdőségek borítják, amelyekben a falvak csak apró szigeteket alkotnak, magukat ko'zla ma'r§­nak, azaz erdei cseremisznek nevezik. A vidék cseremisz lakossága kettős össze­tételű, amit a nyelvjárás is tükröz. Az egyik csoportnál a női fejdísz a sa-rpan, ugyanúgy, mint a tőlük délebbre lakó hegyi cseremiszeknél. Ezeknek a fal­vaknak a nyelvjárása is rendkívül közel áll az eddig ismert hegyi nyelvjárás­változatokhoz. Idetartoznak a lentebb közölt mutatványok közül a Marijszkije Kilemari (cser. Mard Kdle-mar) és Pamjal (cser. Pä-mjäl) faluból való szö­vegek. A másik csoportnál soro'Jca a női fejdísz, s itt elsősorban a c fonéma ki­sebb megterheltsége vagy szinte teljes hiánya (kivéve az új orosz kölcsönzé­seket) a legszembeötlőbb hangtani jelenség. A kézenfekvő magyarázat az, hogy ezen a területen eredetileg soro-ka-t viselő törzshöz tartozó gyér cseremisz lakosság élt, amely minden bizonnyal azonos nyelvjárást beszélt a tőle keletebbre lakó, vele megegyező viseletű cseremiszséggel. A régebbi szövegközlések közül idetartoznak WICHMANN jaranszk­urzsumi anyaga, BEKÉnek pedig a Turso-Motsas-i és csihajdorovoi1 szövegei. Később a Rutka és a Bolsoj Kundis folyó mentén délfelől fokozatosan hegyi nyelvjárást beszélő népesség húzódott észak felé, ahol egyrészt új településeket alkotott, másrészt pedig rátelepedett a már előzőleg itt lakó cseremisz lakos­ságra, számbeli fölénybe került, s az újonnan jöttek nyelvjárása győzött, de Helyesen: Csihajdarovo.

Next

/
Thumbnails
Contents