Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: Cseremisz szövegmutatványok (cirill) 25

Cseremisz szövegmutatványok 1966-ban és 1968-ban több hónapot töltöttem a cseremiszeknél. Elsősorban arra törekedtem, hogy minél világosabb képet kapjak az egyes cseremisz nyelvjárásokról és elterjedésükről. Számos olyan nyelvjárásváltozatosikerült találnom, amelyek jelentősen bővítik eddigi ismereteinket. Kettőt közülük lentebb részletesebben bemutatok. I. Erdei cseremisz (ko-zla ma'rë) nyelvjárás Eddig is köztudott volt, hogy a hegyi cseremisz nyelvjárást a Volga bat partján is beszélik. 1968 augusztusában bejártam a hegyi nyelv járásterülettől északra eső vidékeket, amelyek a Mari ASzSzK jelenlegi közigazgatási beosztása szerint a Kilemari kerülethez tartoznak. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy az itt beszélt cseremisz nyelvjárás nem különbözik számottevően a hegyitől. Az itt lakók, mivel ezt a területet hatalmas összefüggő erdőségek borítják, amelyekben a falvak csak apró szigeteket alkotnak, magukat ko'zla ma'r§nak, azaz erdei cseremisznek nevezik. A vidék cseremisz lakossága kettős összetételű, amit a nyelvjárás is tükröz. Az egyik csoportnál a női fejdísz a sa-rpan, ugyanúgy, mint a tőlük délebbre lakó hegyi cseremiszeknél. Ezeknek a falvaknak a nyelvjárása is rendkívül közel áll az eddig ismert hegyi nyelvjárásváltozatokhoz. Idetartoznak a lentebb közölt mutatványok közül a Marijszkije Kilemari (cser. Mard Kdle-mar) és Pamjal (cser. Pä-mjäl) faluból való szövegek. A másik csoportnál soro'Jca a női fejdísz, s itt elsősorban a c fonéma kisebb megterheltsége vagy szinte teljes hiánya (kivéve az új orosz kölcsönzéseket) a legszembeötlőbb hangtani jelenség. A kézenfekvő magyarázat az, hogy ezen a területen eredetileg soro-ka-t viselő törzshöz tartozó gyér cseremisz lakosság élt, amely minden bizonnyal azonos nyelvjárást beszélt a tőle keletebbre lakó, vele megegyező viseletű cseremiszséggel. A régebbi szövegközlések közül idetartoznak WICHMANN jaranszkurzsumi anyaga, BEKÉnek pedig a Turso-Motsas-i és csihajdorovoi1 szövegei. Később a Rutka és a Bolsoj Kundis folyó mentén délfelől fokozatosan hegyi nyelvjárást beszélő népesség húzódott észak felé, ahol egyrészt új településeket alkotott, másrészt pedig rátelepedett a már előzőleg itt lakó cseremisz lakosságra, számbeli fölénybe került, s az újonnan jöttek nyelvjárása győzött, de Helyesen: Csihajdarovo.