Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Papp Mária: Generatív grammatikai vázlatok a koordinációról [Generative grammatical sketches on the coordination] 113

124 PAP MÁRIA bályokban. Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk a kérdésre, röviden el kell mondanunk, hogy mi jellemzi a transzformációs szabályokat. Minden egyes transzformációs szabály egy meghatározott struktúrával rendelkező absztrakt soron operál, ezt a sort alakítja át másfajta sorrá. Az átalakítás lehet törlés, hozzáadás, bizonyos elemek felcserélése, vagy ezeknek a műveleteknek valamilyen kombinációja. Minden transzformációs szabály három., dologgal jellemezhető: annak az absztrakt struktúrának a megadásával, amelyre alkalmazható; annak az absztrakt struktúrának a megadásával, amivé az eredeti struktúra átváltozik; és azoknak a feltételeknek a megadásával, amelyeknek fenn kell állniuk, hogy az átalakítás elvégezhető legyen. Lényeges az, hogy mind a kiinduló struktúra, mind a strukturális változás, mind a változás feltételei meghatározott összetevőkben vannak megfogalmazva, s éppen ez az, ami a mi esetünkben problémát okoz, mégpedig azért, mert a konstituens mondatok egy mondatra való redukálása mindig elvégezhető, ha csak egy összetevő lexikai realizációjában különböznek egymástól, ez az összetevő viszont akármi lehet. Ebből az következik, hogy megfogalmazhatnánk ugyan a redukciót transzformációs szabályban, de nem egyben: annyi transzformációs szabályra lenne szükségünk, ahány összetevője lehet egy mondatnak. Ha így járnánk el, hiányozna leírásunkból annak kifejezése, ami — úgy tűnik — elég lényeges, hogy ti. a művelet egészen általánosan alkalmazható. Ha olyan lépésekben adjuk meg az átalakítást, amilyenekben megadtuk, akkor sikerül megragadnunk ezt az általános jelleget, igaz, azon az áron, hogy a műveletek formája eltér a transzformációs szabályokétól. Ezekkel a megjegyzésekkel a megoldás problematikusságára akartuk felhívni a figyelmet, arra, hogy egy további és mélyebb elemzés fényében könnyen kiderülhet, hogy a másik alternatíva mellett kell döntenünk vagy valamilyen harmadik megoldást kell találnunk a nyelvi tények e csoportjának kezelésére. 5. Az eddigiek összegzéseképpen megállapíthatjuk, hogy a generatív grammatikában a kapcsolatos mellérendelt mondatok és az és-sel összekapcsolt halmozott szószerkezetek együttesen kezelhetők, levezetésük egy bizonyos pontig — a lexikai elemek behelyettesítéséig — azonos szabálysorral történik. A lexikai behelyettesítés eredményeként kapott sorok belső felépítésétől függ azután, hogy milyen további szabályok alkalmazhatók rájuk, s hogy így összetett mondatokat vagy halmozott szószerkezeteket tartalmazó mondatokat kapunk-e felszíni struktúraként a levezetés befejeztével. III Hátra van még, hogy beváltsuk második ígéretünket, s arról is beszéljünk, hogy milyen összefüggések vannak a kapcsolatos mellérendelés néhány fajtája valamint a kapcsolatos és a kizáró ellentétes mellérendelés között. 1. Minden mondat állító vagy tagadó, s az állítás, illetőleg tagadás kifejezhető kijelentés vagy kérdés formájában. Továbbá a mondat bármelyik része kiemelhető, hangsúlyozható, ha a szükség úgy kívánja. A generatív