Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Papp Mária: Generatív grammatikai vázlatok a koordinációról [Generative grammatical sketches on the coordination] 113

GENERATÍV GRAMMATIKAI VÁZLATOK A KOORDINÁCIÓRÓL 119 II Miután sikerült elhárítanunk az álláspontunkat fenyegető ellenvetéseket, s eközben nagy vonalakban fel is vázoltuk ezt az álláspontot, rátérhetünk részletesebb kifejtésére. 1. A szintaxis bázis komponensének első szabálya S -* NP VP. Ez a szabály a hagyományos elemzésnek azzal az állításával egyenértékű, hogy minden mondat alanyi és állítmányi csoportból áll. Ha számot akarunk adni a mellérendelt mondatokról, módosítanunk kell ezt a szabályt. Egy mellérendelt mondat közvetlenül ugyanis nem alanyi és állítmányi csoportra, hanem mondatokra bontható. Hogy hány mondatra, az attól függ, hogy milyen típusú mellérendelésről van szó. A kapcsolatos mellérendelés érdekessége az, hogy elvileg korlátlan számú mondat kerülhet egymás mellé egy mondatba. A bázis komponens első újraíró szabályának ki kell fejeznie ezt a tényt. SANFOED SCHANE18 a következő formulát javasolta erre a célra: ÍS (és S).*j [NP VP j A * azt jelenti, hogy a kerek zárójelben levő sor, és S, akárhányszor egymás mellé írható: S és S; S és S és S; S és S és S ós S ; stb. Ez a jelölés eddig nem szerepelt a generatív grammatikában. Elfogadását az indokolja, hogy másképp nem tudjuk kifejezni, amit akarunk. Ha a szabály S -^ S ós S volna (az egyetlen kézenfekvő alternatíva a generatív grammatikán belül), akkor ugyan generálhatnánk olyan mondatokat, amelyekben tetszőleges számú másik mondat van, de ezek nem mellérendeltek, hanem alárendeltek lennének: Ha viszont minden hosszúságot külön szabállyal vezetnénk be, akkor végtelen számú szabályra lenne szükségünk, mivel elvileg nem tudunk felső határt szabni az egy mondaton belül egymás mellé rendelhető mondatok számának.19

Tételezzük fel, hogy kiindulunk a Schane által módosított szabályból, és a bázis komponens további szabályait alkalmazva eljutunk a lexikai elemek behelyettesítéséig. A behelyettesítés elvégzése után kétféle helyzet állhat elő: (I) a konstituens mondatoknak nem lesznek azonos lexikai egysé-18 SANFORD A. SCHANE, A schéma for sentence coordination, Informational System Language Studies number ten, Bedford, Massachusetts, 1966. 19 Érvünk

SCHANE formulájának elfogadása mellett azonos azzal az érvvel, amelyet POSTAL hozott fel (Constituent structure. A study in contemporary models of syntactic description, Bloomington, 1964.) a deszkriptív nyelvészetben lehetséges koordinációs megoldások ellen. Az a tény, hogy érvét a generatív megoldások ellen is fel lehet használni, nem tűnt fel PosTALnak.