Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Hajdú Péter: Urálisztika 1945–1970 [Uralistik 1945–1970] 3

4 HAJŰŰ FÊTER A reménybeli finnugor nyelvészutánpótlást pedig ma már nem kizárólag a budapesti egyetem képezi, hanem a két vidéki tudományegyetem is, ahol ugyancsak szervezetileg önálló finnugor tanszékek működnek. A finnugor tárgyú cikkeknek pedig nem csak a Nyelvtudományi Közlemények ad teret, hanem megjelenhetnek ilyenek az Akadémia idegen nyelvű folyóiratában, az Acta Linguistica-ban és alkalmilag egyéb — részben újonnan indult — folyóiratokban és évkönyvekben is (pl. a budapesti egyetem Annales-eiben, a debreceni Magyar Nyelvjárások-ban, a szegedi Néprajz és Nyelvtudomány­ban). Folyóirataink megjelenése is újból rendszeressé vált, évről-évre kb. 30—40 nyomdai ív terjedelemben. A végzett munkára és fő eredményeire rátérve elsőül arról kell megemlé­keznünk, hogy az ötvenes évek finnugor nyelvészeti könyvkiadása először a múlt adósságát törlesztette. Ennek következtében ennek az évtizednek a könyvkiadását szinte teljes egészében az anyagpublikáció jellemzi: a finnugor nyelvészet a századforduló körüli évtizedekben a rokon nyelvek körében vég­zett szótári és szöveggyűjtést és ezek publikálását tekintette egyik legfonto­sabb feladatának. Igen nagy jelentőségű volt ez a gyűjtő tevékenység, hiszen az élő nyelv elsajátításának sok-sok akadálya miatt tulajdonképpen az egész finnugor nyelvészet néhány nagynevű terepkutatónk „nyelvi konzerveinek" anyagára épült. Ebben a terepmunkában több jeles magyar tudós is részt vett. Az általuk gyűjtött anyag azonban nagyobb részt kiadatlan maradt, s így a felszabadulás utáni finnugrisztika programjában első helyre került e fontos forrásértékű gyűjtések megjelentetése. Sor került ekképpen Beké Ödön négy cseremisz szövegkötetének kiadására, megjelenhetett Fokos-Fuchs Dávid zűrjén nyelvjárási nagyszótára és zűrjén szövegkötete, folytatódott és befejeződött Reguly Antal, Pápay József oszt­ják, ül. Munkácsi Bernát vogul hagyatékának kiadása, hogy csak a fontosabbakat említsem. Nagyobb szabású értékelő monográfiák, kézikönyv­jellegű munkák és összegező művek az első könyvkiadási hullámban még nem jelentkeztek: ilyenek kiérlelése és közzététele a hatvanas évekre marad. A Nyelvtudományi Intézet megalakulásával lehetővé vált olyan kollektív munka megindítása is, amelyhez annakelőtte sem szellemi kapacitással, sem elegendő anyagi erővel nem rendelkeztünk. ,,A magyar szókészlet finnugor elemei" címet kapta az a nagyméretű etimológiai szótár, melynek célja a finn­ugor etimológia szövevényes irodalmában való eligazodás megkönnyítése a magyar és rokon nyelvvekkel foglalkozók számára. A lendületesen induló munka kezdeti nehézségeit leküzdve a befejezéshez közel áll. Első kötete 1967-ben megjelent, s rövidesen a második kötet is kezünkbe kerül. Az Intézet finnugor nyelvészei természetesen számottevő egyéni munkát is végeznek, sőt mindezek mellett máris hozzákezdtek újabb kollektív vállalkozásuknak, az Uráli Etimológiai Szótárnak a készítéséhez. A budapesti egyetem finnugor tanszékén folytak a Reguly szövegei­ből készülő osztják szótár anyaggyűjtési munkálatai, emellett pedig e tanszék oktatói rendkívül hasznos tevékenységet végeztek a Finnugor Jegyzetek c. sorozat gondozásával, részben írásával. Sajátos arculatát a budapesti finnugor tanszéknek talán mégis leginkább magas színvonalú finnugor hangtörténeti, ül. cseremisz stúdiumai adják, bár a tanszék létszámánál és munkatársai képzettségénél fogva szinte valamennyi rokon nyelv kutatására képes. — A debreceni finnugor tanszék Munkácsi Bernát vogul nyelvjárási nagyszótárá­nak sajtó alá rendezésén fáradozik. A VNGy hiányzó jegyzet-kötetei is itten

Next

/
Thumbnails
Contents