Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Szépe György: Paolo Rónai, Der Kampf gegen Babel oder Das Abenteuer der Universalsprachen 451

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 451 területeken keletkeztek. — Ez és az efféle szóföldrajzi tények jelentéstörténeti szempontból, de egyébként is igen fontosak. s * A. MNyA, mint az I. kötetből és némileg talán az előadottakból is kitűnik, olyan gazdag, komplex jellegű, kiapadhatatlan, modern forrásmű, melyet szinte előszámlálhatatlan vonatkozásban kell ezután állandóan használnunk. De nemcsak forrásmű ez, hanem problémalátásra is nevel, s ugyanakkor új megoldásokat és életszerű, új szemléletet -is kínál; ez utóbbit a nyelvatlasz sajátságos szerkezete, fölépítése által, melyben — az egyes térképlapokon — az azonos szerepű, de sokszor más-más alakú, sokszor változatos formájú nyelvi jeleket az egész magyar nyelvterületen egyidejűleg láttatja az élettel való szoros kapcsolatukban. Az élő magyar nyelv változásait és változékonyságát, de ugyanakkor bizonyos állandóságát semmi sem vetíti élesebben elénk, mint a nyelvatlasz. De tükröz ez a monumentális alkotás mást is: alkotóinak akaraterejét, a tudományos igazságért való viaskodó küzdelmét, népünknek, nyelvünknek ós ennek a földnek meg a rajta folyó munkának a szeretetét. NYÍRI ANTAL Paolo Rónai: Der Kampf gegen Babel oder Das Abenteuer der Universalsprachen München, 1969. Franz Ehrenwirth Verlag. 174 + 6 lap. A budapesti származású filológus RÓNAI PÁL eredetileg Brazíliában, portugál nyelven írta ezt a könyvet: Homens contra Babel (Rio de Janeiro [é. n.]., Zahar Editôres). A német kiadás számára négy új fejezettel bővítette ki. A könyv tárgya a nyelvek sokféleségének legyőzésére irányuló törekvések áttekintése. A szerző jól tájékozott és pártatlan mind az egyes egyetemes igényű mesterséges nyelvek körében, mind pedig az interlingvisztika — mint alkalmazott nyelvészeti diszciplína — területén. Sorra veszi az apriorisztikus és aposzteiori jellegű kísérleteket, a filozófiai és a nyelvészeti indíttatasúakat. A könyv központjában természetesen az eszperantó áll, bár Rónai szemmel láthatóan nem eszparantista és nem eszperantológus. A nagyszámú kuriózumszámba menő mesterséges nyelvi kísérlet mellett helyt kap a Basic Englishésa français fondamental mint két mesterségesen egyszerűsített természetes nyelv. Egy rövid fejezetben szó esik a pidgin (illetőleg kreol) nyelvekről is. A dél- és közép-amerikai vonatkozásokban különösen gazdag a könyv. Két magyar vonatkozása is akad. DB. ALBERTO LIPTAY magyar származású ch'lei tengerészorvos művéről külön fejezetben ír: Langue Catholique. Projet d'un Idiome International sans Construction Grammaticale (Párizs, 1892). A cím önmagáért beszél: a 'catholique' természetesen nem vallási értelemben értendő. — Hasonlóképpen külön fejezet jutott MAGYAB ZOLTÁN debreceni tanár romanid nemzetközi nyelvének: A Romanid Nyelv Rövid Nyelvtana (Debrecen, 1953). Voltaképpen igényes tudománynépszerűsítő munkával van dolgunk. Az' interlingvisztika területén azonban olyan kevés az elfogadható színvonalú áttekintés (s ezek közt sincs magyar vonatkozású), hogy a könyvet egyelőre kézikönyv értelműnek kell tekintenünk. Ehhez hozzásegíti a jó válogatott bibliográfiája is. Természetesen nekünk is jól esett volna, ha a könyv magyar származású szerzője ismerte volna honfitársainak idevágó részletműveit is; BOTOS IMRE, GÁLDI LÁSZLÓ, KALOCSAY KÁLMÁN, KÖRMÖCZY LÁSZLÓ, RUBINYI MÓZES és SZERDAHELYI ISTVÁN nevére gondolok. Hasonlóképpen gazdagította volna a könyvet tudományos eszperantológiának fokozott figyelembevétele: A világnyelv kérdésköre 1963-tól színvonalas nemzetközi folyóirattal is rendelkezik: La mundalingvo-problemo (Mouton kiadás). A szerző még nem ismerhetett olyan monográfiákat, mint E. CBAGOCT, KaK B03HHKyeT BceoöujHH íi3biK (Moszkva, 1968). A modern interlingvisztika problémája az utóbbi évtizedben kiszélesedett két irányban is. Az elektronikus számológépek programozó nyelvei (elsősorban az ALGOL, a FORTAN és a COMIT), valamint az információ-visszakeresés és az automatikus doku-12*