Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Szépe György: Arany A. László 1909–1967 213

SZEMLE - ISMERTETÉSEK Arany A. László 1909-1967 Csak nemrég jelent meg újabb fonológiai felfogásának kifejtése a Nyelvtudományi Közlemények lapjain: Trubetzkoy nyelvelméletének és fonológiájának lélektani és logikai alapjai: NyK. LXIX, 125—45, 345—63. A második rész névaláírása már gyászkeretben jelent meg. Ugyanebben az évben jelent meg másik magyarországi publikációja a debreceni kongresszus kötetében. Magyarország földrajzi határain kívül fejtette ki tudományos munkásságát, mégis a modern magyar nyelvészet egyik legjelentősebb alkotója volt. Életsorsa jóformán ismeretlen a mai magyar nyelvészek számára. Műveit sem ismerik méltóképpen. Illendő a róla szóló megemlékezésben elmondani ki volt, s mit adott nekünk, magyarországi nyelvészeknek, s általában a magyar nyelv és nép kutatásának. 1909. szeptember 19-én született Betléren (a régi megyebeosztás szerint Gömör megyében); ma a község hivatalos neve Betliar, Roznava (Rozsnyó) járásban, a Csehszlovák (Szlovák) Szocialista Köztársaságban. — Apja Arany Viktor bányaüzemi gépész; anyja Hlopko Margit Mária. Féltestvére Franz Zagiba, a bécsi egyetem szlavista professzora. — Arany A. László kora gyermekkorától kezdve kétnyelvű volt: magyar és szlovák. Mindig magyar nemzetiségűnek vallottá magát: szlovákiai magyarnak. A rozsnyói reálgimnázium elvégzése után egyideig kisegítő tanítóként dolgozott, 1931 és 1935 között a pozsonyi egyetemen folytatott tanulmányokat a filozófia, a magyar és a szláv nyelvészet tárgykörében. 1936-ban szerzett bölcsészdoktori fokozatot „Magyar nyelvi hatások a nyugatszlovákiai szlovák nyelvjárásokban" című értekezésével a pozsonyi egyetemen. Néhány évvel később itt megindult magántanári habilitációja is, de erre nem került sor. 1944-ben a budapesti tudományegyetemen is végzett kiegészítő stúdiumokat. Az egyetem után 1935-ben a pozsonyi egyetem Dialektológiai Intézetének vezetője lett, s ebben a minőségében irányította a szlovák és a magyar nyelvjáráskutatást. Középiskolai tanárként először a pozsonyi szlovák reáliskolában tanított, majd pedig ugyanott a magyar gimnáziumban. Később, a negyvenes években a kereskedelmi főiskolán adott elő. A Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület Néprajzi Kutatócsoportjának vezetője s a szlovákiai magyar nyelvatlasz előkészületeinek irányítója; az SzMKE vezetőségi tagja és sorozatának — a Szlovákiai Magyar Közleményeknek — szerkesztője. Ennek keretében jelent meg fő műve: Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. Bevezetés a szerkezeti nyelvjárástanba (Pozsony, 1944. 185 lap). A szlovákiai magyarság sokoldalú kutatásának egyik tudományos irányítója: mágneses vonzerejű szervező és nevelő. Számos ma is működő nyelvészre volt nagy hatással. Király Péter (Budapest)>