Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Krammer Jenő: A svájci német népnyelv mint műfordítások nyelve [Schwyzerdütsch als hochliterarische Übersetzungssprache] 180

A SVÁJCI NÉMET NÉPNYELV MINT MŰFORDÍTÁSOK NYELVE 191 Dahinter aber hegt noch viel, Mier wüssid nid, wann ds Herz stillstad Das müßt ihr zu Gemüt führen Sind drum bi Tag und Nacht parad. Und aus dem Inhalt die Lehr' aus- Das lert üch ds Spil vom Jedema — spüren.30

Und mängs derzue. Still! Luegids a!

31 Ebből az összehasonlításból is kiviláglik, hogy a nyelvjárásos változat konkrétabb (a feltűnőbben konkrét részleteket kiemeléssel jeleztük). Az ünnepi játékot 1940. október 7-én mutatták be Schwyz városában, ahol az ilyen szabadtéri játékoknak tradíciójuk van. A legtermészetesebb, legindokoltabb a Schwyzerdütsch fordítás a kisgyermek-irodalom esetén. Sok változatban van meg a ,,Max und Moritz". Ezek egyikéhez az indokolás így hangzik: „Das Kind erfaßt die Geschichte zunächst von der gegenständlichen Seite. Der Stoff an sich bereitet ihm Vergnügen; durch die mundartliche Fassung wird er seinem Denken und Fühlen aber noch näher gebracht."32 Hiszen a svájci német gyermek az iskola előtti korban úgyszólván kizárólag a svájci német népnyelvet beszéli, s nem értheti meg tökéletesen, tehát nem is élvezheti az irodalmi német mese- vagy versmondást. Sőt az egyik zürichi vendéglátóm kislánya, amikor a rádió esti meséjét bärndütsch nyelvjárásban mondták, meghallgatta és megértette, de azután elpanaszolta nyelvész apjának, hogy miért nem úgy beszélt a bácsi, ahogyan „kell". Richard Koelner, a nagyon híres bázeli Marionetté-színház vezetője levelében ezt írja: „Für die Kinder spielen wir grundsätzlich baseldeutsch und pflegen dabei sowohl das gute reine Baseldeutsch als auch die heutige Umgangssprache, je nach Thema und Figuren-Typen." Gazdag műsorfüzetében33 a fordított darabok között Osborne „Dr Dood im Epfelbaum" baseldeutsch változata is szerepel. Richard Koelner nagyon tiszta baseldeutsch-ról és mai nyelvjárásos köznyelvről beszél, s ezzel elárulja, hogy a modern élet hatása, a gyakori kantonközi népességkeveredés, a sűrű érintkezés valóban kezd kialakítani olyasvalamit, amit általános alemann köznyelvnek lehetne nevezni, tehát a tiszta helyi változat mellett egy oldottabb idiómát. Nagy viták is folynak, vajon meg kell-e őrizni minden áron a helyi variánsok tisztaságát, vagy szabad folyást lehet engedni az élet alakító hatásának. Akik ez utóbbit vallják, az előbbieknek szemére vetik: múzeumivá akarják merevíteni az élő, alakuló nyelvjárást. A svájci német népnyelven író költők közül az egyik legmodernebb: Kurt Marti berni evangélikus lelkész pl. határozottan újszerű verseit nem a hagyományokra nagyon büszke, kissé rátarti bärndütsch nyelven írja, hanem 30 Jedermann. Das Spiel vom Sterben des reichen Mannes. Erneut von Hugo von Hofmannsthal, 1930. S. Fischer Verlag, Berlin, 10. o. 31 HUGO V. HOFMANNSTHAL, Jedema. Das Spiel vom riche Ma wo stärbe rauess. I d' Schwyzer Sprach und d' Schwyzer Art übertreid vom Oskar Eberle. Volksverlag Elgg, Kt. Zürich. Spilasäger. 6. o. 32 Max und Moritz. E Buebegschicht vo sibe Streiche vom Wilhelm Busch. Züritüütsch vom Rudolf Hägni mit eme Nachwort vom Übersetzer. Im Räch er Verlag z Züri. 1938. — 2. Aufl. 1943. Neue Auflage 1949. 33 Meister des Puppenspiels. Hervorragende deutsche und ausländische Puppentheater der Gegenwart, Heft 4: Richard Koelner und sein Basler Marionetten-Theater. Herausgeber: Deutsches Institut für Puppenspiel, Bochum.